Tzitzikostas hangsúlyozta: „Hetekig, sőt egyes esetekben hónapokig tart, mire katonai felszerelést és csapatokat tudunk áthelyezni Európa nyugati részéből a keleti térségbe.” A biztos szerint jelenleg az uniós infrastruktúra nem alkalmas arra, hogy egy katonai válaszlépés gyors és összehangolt legyen, ha veszély fenyegetné a kontinens keleti határait.

Mint elmondta, „70 tonnás NATO-harckocsik akadnak fenn alacsony teherbírású alagutakon, gyenge hidakon, vagy éppen elavult vámeljárásokon.”

17 milliárd eurós fejlesztési csomag körvonalazódik

A helyzet megoldása érdekében az Európai Bizottság legalább 17 milliárd eurós költségvetést különítene el az infrastruktúra katonai célú fejlesztésére. A cél egy olyan új rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi, hogy egy esetleges támadás esetén „néhány órán vagy néhány napon belül” megtörténhessen a csapatok átcsoportosítása az EU-n belül.

Tzitzikostas konkrét példákat is említett: „Vannak elöregedett hidak, amiket meg kell erősíteni. Vannak túl keskeny hidak, amelyeket szélesebbé kell tenni. És vannak hidak, amelyek egyszerűen nem léteznek, de létfontosságúak lennének.”

Az elképzelések szerint 500 kulcsfontosságú infrastruktúra-fejlesztési projektet terveznek megvalósítani négy fő katonai folyosó mentén. Ezeket a projekteket a NATO-val és annak katonai parancsnokságával együtt azonosították, ám biztonsági okokból a konkrét helyszíneket nem hozták nyilvánosságra.

A bürokráciát is le kell bontani

A tervek szerint nemcsak az utak és vasútvonalak kerülnek fókuszba, hanem a bürokratikus akadályokat is csökkentenék, különös tekintettel azokra a vámszabályozásokra, amelyek akadályozzák a határokon átnyúló gyors katonai mozgást. A bizottság célja, hogy egy „háborús logisztikai gyorsfolyosót” alakítson ki, amely Európa-szerte szavatolná a mozgékonyságot.

A TASZSZ cikke szerint a fejlesztési tervek hátterében nem csupán technikai szempontok, hanem geopolitikai aggodalmak is állnak. A lap emlékeztet: Mark Rutte, a NATO főtitkára 2025 júniusában Oroszországot nevezte meg az atlanti szövetség „elsődleges fenyegetéseként”, és állítása szerint Moszkva 2030-ra támadást tervezhet a NATO ellen – bár ennek alátámasztására konkrétumokat nem közölt.

A brüsszeli infrastruktúra-fejlesztési javaslat így nem pusztán a közlekedés modernizálásáról szól, hanem erőteljes politikai üzenetet is hordoz Oroszország irányába. Az EU és a NATO szorosabb együttműködése, a katonai mozgékonyság növelése egyértelműen azt jelzi, hogy a nyugati blokk nem kívánja kiszolgáltatni magát egy lassú, logisztikai bénultságba fulladó válaszreakciónak, ha konfliktus eszkalálódna Kelet-Európában.