Nem nagyon érdekli Kínát, hogy Észak-Korea rakétákat tesztelget
Peking szinte az egyetlen szövetségese Phenjannak, amely megmutatkozik az észak-koreai rakétakísérletekre adott „reakciójában” is.
Észak-koreai rakétakilövésrõl szóló televíziós tudósítást néznek emberek a szöuli vasúti pályaudvaron 2022. április 17-én. Észak-Korea saját állítása szerint új típusú harctéri irányított rakétát próbált ki, ez már az ország 13. rakétakísérlete volt az idén.
MTI/AP/Ri Dzsin Man
Az elmúlt hónapok során jelentősen megnövelte rakétakísérleteinek és tesztjeinek számát Észak-Korea, amelyek közül a múlt heti emelkedett ki igazán, ugyanis atomkapacitással rendelkező rakétával végeztek tesztet.
Phenjan tesztjei közül kiemelkedik a márciusi kilövés is, amelynek során interkontinentális ballisztikus rakétát teszteltek, amelyek az eddigi legnagyobb hatótávú és atomkapacitással rendelkező rakétatesztjük volt az elmúlt hónapokban.
Japán és Dél-Korea kifejezetten aggódva figyeli az eseményeket, hogy Észak-Korea a saját maguk által kivetett moratóriumot szegték meg az interkontinentális ballisztikus rakétákra vonatkozóan, amely egybeesett Kim Ir-Szen születésnapjának évfordulójával.
Leif-Eric Easley, a szöuli Ewha Npi Egyetem nemzetközi tanulmányok professzora az Al Jazeerának adott nyilatkozatában megjegyezte, hogy Kína az eddigiek során sokszor mediált Észak-Korea és Dél-Korea között, most viszont nem is reagáltak:
„A korábbiak során Kína konstruktív, hatpárti tárgyalásokat tartott és még az ENSZ Biztonsági Tanácsa által kivetett szankciókhoz is csatlakozott volna, hogy megállítsák az észak-koreai nukleáris- és rakétaprogramot. Most viszont Peking szinte egyáltalán nem helyez nyomást Phenjanra, hogy de-nuklearizáljon vagy visszatérjen a diplomáciához”
Kína viszont nagy hatással van alapvetően az észak-koreai politikára, ugyanis az egyetlen valós szövetségese és kereskedelmi partnere az izolált kommunista országnak. Habár az új szankciók komoly csapást mértek a két ország kereskedelmére, a feketepiac továbbra is virágzik.
A koronavírus-járvány ennek némileg megálljt parancsolt, mivel Észak-Korea teljesen lezárta a határait, így a Kínával való kereskedelmet is. Ez komoly válsághoz is vezetett a kommunista országban, így életmentő volt, hogy januárban újranyitották a határokat.
„Szerintem Észak-Korea fel akarja hívni arra a figyelmet, amit akar, és Kína örömmel teremti meg ezt a lehetőséget más országoknak, mert akkor neki nem kell tenni semmit” – fogalmazott Isaac Stone Fish, a Strategy Risks nevű, Kínára fókuszáló kutatócég vezetője.
Phenjan hagyományos arra használta a rakétateszteket, hogy diplomáciai és pénzügyi egyezségeket kényszerítsen ki. Egy dél-koreai professzor szerint csak az elmúlt 25 év során 20 milliárd dollár értékű készpénz, élelmiszer, üzemanyag, és gyógyszertámogatást kapott Észak-Korea a négy érintett országtól, Japántól, Dél-Koreától, Kínától és az USA-tól.
Az Al Jazeerának nyilatkozó szakértők egyetértenek abban, hogy az előttünk álló hónapokban további rakétatesztekre lehet számítani. Peking egyelőre nem reagál és nem is tűnik úgy, hogy különösebben kedve lenne most kezelni az észak-koreai problémát a különböző bel- és külpolitikai nehézségei miatt, mint a koronavírus vagy az Ukrajna elleni invázióhoz való viszony.
