Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
372,01 Ft
Euró
394,63 Ft
Font
462,31 Ft
Bitcoin
63,434 $

Észak-Korea olyasvalamire mondhat igent, amivel történelmet írna

Észak-Korea azt állítja, hogy Japán miniszterelnöke személyes találkozót kért Kim Dzsong Untól, az észak-koreai vezetés fejétől.

Fotó: EPA/KCNA EDITORIAL
Ázsia

Hujber Dávid

Szerkesztő

Észak-Korea első embere nemrég Vlagyimir Putyin orosz elnöknek üzent a moszkvai terrortámadást követően, nem sokkal azután, hogy személyesen felügyelte a legújabb észak-koreai katonai gyakorlatokat. Továbbra is nagy figyelmet fordít az ország a fegyverkezésre, és folytatják a rakétakilövéseket.

Miközben a szomszédos Dél-Koreára ellenségként tekintenek, Japán valamivel jobb helyzetben van, így lehet arra esély, hogy megvalósuljon a történelmi találkozó, ugyanis Észak-Korea azt állítja, a japánok miniszterelnöke, Fumio Kishida találkozót kért Kim Dzsong Untól. Erről az észak-koreai vezér testvére számolt be, bár hozzátette, ha Tokió nem változtat a politikáján, aligha kerülhet sor a találkozóra. Soron kívül Magasabb fokozatra emelték a terrorkészültséget Magyarországon

A két ország viszonya történelmi szinten feszültnek mondható, már csak egy régóta húzódó emberrablási vita miatt is, illetve Észak-Korea betiltott fegyverprogramja is szerepet játszott ebben. Ugyanakkor Japán első embere jelezte, szeretné, ha a kapcsolatuk javulna, és Phenjan utalt rá, nem ellenzi mindezt.

Nem biztos a találkozó az emberrablások miatt

Annak ellenére nyitott Japán, hogy továbbra sem zárult le a vita a két ország között a 70-es és a 80-as években elkövetett észak-koreai emberrablások kapcsán. Kim Yo Dzsong, akire Észak-Korea egyik legfontosabb szóvivőjeként tekintenek, az elmúlt hónapban már célzott arra, hogy meghívhatják Japán miniszterelnökét.

Hozzátette, ha Japán továbbra is kitart a saját nézete mellett az emberrablás kérdésében, akkor ne várjanak találkozót a két vezető között. Észak-Korea 2002-ben ismerte el, hogy ügynököket küldött 13 japán állampolgár elrablására a 70-es és a 80-as években, akiket kémek kiképzésére használtak, elsajátítván a japán nyelvet és a helyi szokásokat.

Japánban ez továbbra is érzelmi kérdést jelent, és fennáll annak a veszélye, hogy ennél a 13 embernél sokkal többet raboltak el. A 88 éves Sakie Yokota, akinek lánya, Megumi szintén az eltűntek között szerepel, azt mondta a japán sajtónak, hogy azt szeretné, ha a két ország „a lehető leghamarabb” tárgyalna egymással.

Észak-Korea lezárta az ügyet, azon az állásponton vannak, hogy az emberrablás kérdése már a múlt, az megoldódott. A CNA azt írja, kérdés, hogy Japán miniszterelnöke meg tudja-e győzni a közvéleményt arról, hogy nagyon fontosak a kapcsolatok Észak-Koreával, javítván ezzel a kétoldalú kapcsolatokat. 2002-ben Japán volt miniszterelnöke személyesen találkozott Kim Dzsong Un apjával Észak-Koreában, ami nagy mérföldkőnek számított, és egyúttal gazdasági segítséget ajánlottak fel az elzárt országnak.

Dobrev Klára Magyar Péterről: a politikának nemcsak a celebkedésről kellene szólnia

A politikus többek között azt is elmondta, hogy mire számít az idei választáson, és hogy mit gondol a TISZA Párt alelnökéről.