Folyamatos áramkimaradások bénítják meg a tömegközlekedést Észak-Koreában
A lakosok hosszú, kígyózó sorokban állva várakoznak a villamosokra és a trolikra.
Észak-koreai rakétakísérletrõl szóló tudósítás egy szöuli pályaudvar tévéképernyõjén 2021. október 19-én. A dél-koreai és a japán hadsereg közlése szerint Észak-Korea ballisztikus rakétát indított a Japán-tenger felé, folytatva a közelmúltban végrehajtott fegyverkísérletek sorozatát.
MTI/EPA/Dzson Hon Kjun 
A tél beállta miatt egyre gyakrabban vannak áramkimaradások az észak-koreai fővárosban, Phenjanban, melyek teljes mértékben megbízhatatlanná teszik a tömegközlekedést. Az országot már régóta sújtják ehhez hasonló áramkimaradások, leginkább a fővároson kívüli területeken, ahol a lakosok saját otthonukban is csak pár óra erejéig jutnak áramhoz.
Az észak-koreai áramhálózat úgy van kialakítva, hogy főként a fővárost lássa el energiával, így tehát Phenjan abszolút elsőbbséget élvez az országos áramhálózatban. Ahogy arról a RFA is beszámolt korábban, a rezsim átalakította rendszert oly módon, hogy a többi tartományból átirányították az áramot a fővárosba, hogy a nagyszabású, Kim Dzsongun által elrendelt „nemzeti építési projekt” folytatódhasson.
A tél beköszöntével viszont felmerült egy nagyon komoly probléma: a vízerőművek, melyek ellátják a hálózatot, befagytak, ami masszív hiányt okoz a hálózat ellátásban, ezzel pedig komoly áramkimaradások történnek, a lakosok pedig órákon át várják a villamosokat és a trolikat, melyek jóformán megbénulnak a téli fagyban.
Több lakost is megkérdeztek az áramkimaradások kapcsán, akik névtelenséget kérve elmondták, hogy a helyzet borzasztó, és nem egyszer tapasztalták már, hogy menet közben leállt a villamos, sőt, olyan lakos is akadt, aki több mint egy órán át a trolin ragadt, mert az egyszerűen nem ment tovább. Elmondásuk szerint nincs más választásuk, minthogy hosszú, 100 méteres sorokban várakozzanak abban a reményben, hogy felszállhatnak egy trolira vagy villamosra.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az észak-koreai közlekedési szabályok értelmében a tömegközlekedési eszközökön lévő három ajtó közül csak a hátsó ajtót használhatják az utasok felszállásra, a második ajtó ugyanis kizárólag leszállásra van fenntartva, míg az első ajtót csak a sofőr használhatja.
Egyetlen pozitívuma a kialakult helyzetnek, hogy az alulfizetett sofőrök némi pluszpénzhez juthatnak azáltal, hogy csúszópénzt fogadnak el az utasoktól, akik nem akarnak várni a következő járatra.
