Észak-Korea megdöbbentően sok, mintegy 100 ezer katonát küld Ukrajnába Oroszország támogatására
Ez a szám Kecskemét teljes lakosságának felel meg.
Fotó: MTI/EPA/Dzson Hon Kjun
A G20-ak több országának vezetése is úgy értesült, hogy Észak-Korea akár 100 ezer katonát is bevethet Oroszország támogatására az Ukrajna elleni háborúban, amennyiben a Phenjan és Moszkva közötti szövetség tovább erősödik. Úgy tudni, nem egyszerre küldenek 100 ezer katonát, elemzők szerint a csapatok valószínűleg kisebb csoportokban érkeznének, és idővel rotálódnának.
A Phenjan és Moszkva között kialakult egyre szorosabb szövetség masszív aggodalommal tölti el Ukrajnát és szövetségeseit: az észak-koreai katonák bevetése kapcsán Dmitro Ponomarenko, Ukrajna dél-koreai nagykövete nemrég kijelentette, Kijev arra számít, hogy akár 15 ezer észak-koreai katonát is telepíthetnek olyan régiókba, mint Kurszk és Kelet-Ukrajna megszállt területei.
Egy, az orosz védelmi minisztériumhoz közel álló forrás a Bloomberg szerint megjegyezte, az észak-koreai erősítéseknek a harci hatékonyság fenntartásához a veszteségek pótlására szolgáló rendszerre lenne szükségük, hozzátéve, hogy a 100 ezer fős számadat egyértelműen Putyin szándékát jelzi a konfliktus meghosszabbítására.
Mindeközben az oroszok agresszióját elítélő kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen lépés tovább eszkalálhatja Európa második világháború óta kirobbant legnagyobb konfliktusát, miközben az Indo-csendes-óceáni térség biztonsági dinamikáját is megváltoztathatja.
A partnerség szélesebb körű következményeivel kapcsolatos aggodalmak várhatóan a G20-ak brazíliai csúcstalálkozójának egyik fontos témája lesznek: Olaf Scholz német kancellár a Putyinnal folytatott ritka telefonbeszélgetése során már elítélte az észak-koreai katonák bevetését, amit „súlyos eszkalációként” értékelt, s azt tervezi, hogy a csúcstalálkozón Hszi Csin-ping kínai elnökkel is megtárgyalja az aggasztó kérdést.
Ugyanakkor Kína szerepe még most sem teljesen egyértelmű az Észak-Korea és Oroszország között kibontakozott szövetségben: noha Peking mind Moszkva, mind Phenjan kritikus szövetségese, nyilvánosan nem kommentálta az észak-koreai csapatok Oroszországba küldését. Több elemző ugyanakkor úgy véli, Hszi Csin-ping hallgatása valójában azt jelzi, a kínai elnök számára kellemetlen a téma, s inkább nem lép közbe, nehogy Peking számára kedvezőtlen fordulatot vegyen az Indo-csendes-óceáni térség törékeny biztonsági helyzete.
