II. Erzsébetnek nem sok esélye volt a trónöröklésre, egészen addig, amíg VIII. Edward 1936-ban le nem mondott a trónról, hogy feleségül vehessen egy elvált amerikai hölgyet. Apja, VI. György halála után pedig a 25 éves Erzsébetnek kellett átvennie a trónt, ezzel pedig kezdetét vette az az uralkodási időszak, amely már 70 éve tart. 

Az évforduló alkalmából a history.com összegyűjtötte a királynő uralkodásának 14 kulcsmomentumát.  Soron kívül Szerdától ismét olcsóbb lesz az üzemanyag

II. Erzsébet királynő koronázása – 1953. június 2.

Az első televízión élőben közvetített koronázás II. Erzsébeté volt, amelyet a Westminster Apátságban tartottak. Az Egyesült Királyság mintegy 36 millió lakosából 27 millió követte figyelemmel, további 11 pedig a rádióban hallgatta a ceremóniát. A koronázás után 3 millió ember lepte el az utcákat, amikor a királynő a kíséretével együtt visszatért a Buckingham-palotába.

Első nyugat-németországi látogatás az állam nevében – 1965

A királynő sűrű diplomáciai programot tartott fenn a társadalmi és politikai változásokkal teli évtizedben, többek között 10 napot látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban, amely 1913 óta az első hivatalos látogatás volt brit királyi személy részéről. 

Ezzel jelképezte a II. második világháború végének 20. évfordulóját, és hozzájárult a két ország közötti megbékélés szimbolizálásához, valamint annak elismeréséhez, hogy Németország újra nagyhatalommá vált nem csak Európában, de az egész világon. 

Bányaszerencsétlenség Walesben – 1966

1966. október 21-én egy lavina, amely a közeli szénbányából származó sárból, vízből és törmelékekből állt, maga alá temetett egy általános iskolát a dél-walesi Aberfan faluban, ezzel mintegy 116 gyermek és 28 felnőtt halálát okozva. 

Fülöp herceg egy nappal a tragédia után a helyszínre érkezett, a királynő több mint egy hétig halogatta a látogatását, attól félve, hogy a jelenléte elvonja a figyelmet a mentési és helyreállítási munkálatokról. A hozzá közel állók később azt mondták, megbánta, hogy ilyen sokáig várt. 

Az első „séta“ – 1970

Az 1970-es ausztráliai és új-zélandi királyi körút során Fülöp és Anna hercegnő társaságában Erzsébet szembement az évszázados királyi hagyományokkal, ugyanis egy laza séta keretében üdvözölte az összegyűlt embereket, ahelyett, hogy védett távolságból integetett volna nekik. 

Ez ma már bevett gyakorlatnak számít otthon és külföldön is a királyi család számára. Az első „sétát“ Sir William Heseltine javasolta, a királynő ausztrál magántitkára, akinek köszönhető az 1969-es tévéfilm, amely bemutatja a királyi családot. 

Ezüst jubileum – 1977

Június 7-én Erzsébet és Fülöp a Buckingham-palotából a Szent Pál-székesegyházba tartottak, hogy hivatalosan is megünnepeljék a királynő 25. jubileumát a trónon. II. Erzsébet élénk rózsaszín ruhát viselt, majd megismételte a fogadalmát, miszerint életét a szolgálatnak szenteli, kiemelve, hogy nagyon fiatal volt, amikor ezt először megtette, azonban nem bánja, és egyetlen szót sem von vissza belőle. 

Károly herceg és Lady Diana Spencer esküvője – 1981

1981. július 29-én Károly herceg, Erzsébet legidősebb fia feleségül vette Lady Diana Spencert a  Szent Pál-székesegyházban, amely ünnepséget 74 országban követtek figyelemmel a világban, mintegy 750 millió ember volt kiváncsi. 

A brit trónörökösi pár románcát kiemelt helyen kezelte a média, a ceremóniát az „évszázad esküvőjének“ tartották. Bár Diana elnyerte a britek imádatát és rajongását, a házassága és a királyi családhoz fűződő viszonya a kezdetektől fogva problémás volt. 

Kínai látogatás – 1986

1984 végén Margaret Thatcher miniszterelnök kormánya beleegyezett abba, hogy 1997. július 1-jével visszaadja Kínának a Hongkong feletti szuverenitási jogot.  1986-ban Erzsébet volt az első brit uralkodó, aki ellátogatott a kínai szárazföldre, ahol meglátogatta többek között a  terrakotta harcosokat Hszianban és a Nagy Falat. 

Bár az útnak diplomáciai céljai voltak, beárnyékolták az utazást Fülöp herceg megjegyzései, aki borzalmasnak nevezte Pekinget, valamint azt mondta néhány brit diáknak, hogy ők is „ferdeszeműek“ lesznek, ha túl sok időt töltenek Kínában. 

„Annus Horribilis“ – 1992

Károly és Diana házassága nem állta ki az idők próbáját, 1992-ben bejelentették, hogy külön folytatják, de nem ők voltak az egyetlenek, András herceg, a királynő második fia és felesége, Sarah Ferguson szintén különváltak, ahogy Anne is férjétől, Mark Phillips-től. 

Ugyanebben az évben történt, hogy tűz ütött ki a windsori kastélyban, amely több mint 100 szobát pusztított el. Erzsébet királynő trónra lépésének 40. évfordulóján tartott beszédében megjegyezte, hogy 1992 „Annus Horribilis“, vagyis „szörnyű év“.

Diana hercegnő halála – 1997 

A királyi családdal szembeni nyilvános kritika Károly és Diana 1996-os válása után, és különösen Diana következő nyáron Párizsban történt autóbalesetében bekövetkezett halála után erősödött fel. A királynő kezdetben a skóciai Balmoralban lévő birtokán maradt, és nem engedte, hogy a Buckingham-palota felett félárbocra eresszék a zászlót, azonban nem is szólt a gyászoló nemzethez. 

Tanácsadói azonban sürgették, hogy vizsgálja felül az álláspontját, ezért a királynő visszatért Londonba, üdvözölte a gyászoló tömeget, majd televíziós beszédet mondott a „nép hercegnője“ elvesztése miatt megrendült nemzetnek.

Aranyjubileum – 2002

A trónon töltött 50. év ünneplését gyász töltötte meg, ugyanis II. Erzsébet húga, Margit hercegnő és édesanyjuk is életét vesztette. Viktória királynő óta Erzsébet volt az első brit uralkodó, aki aranyjubileumot ünnepelt. Abban az évben csaknem 65 ezer kilométert utazott, bejárta a Karib-térséget, volt Ausztráliában, Új-Zélandon és Kanadába is, de még az Egyesült Királyság 50 megyéjének 70 városába és településére is ellátogatott.

A kétezres évek aztán jobban alakultak, mint a 90-es évek, kezdetét vette a Nagy-Britannia és a királyi család közötti pozitívabb kapcsolat, ráadásul 2005-ben brit közvélemény többsége támogatta Károly és régi szerelme, Camilla Parker-Bowles esküvőjét.

Látogatás az Ír Köztársaságban – 2011

2011 májusában Erzsébet és Fülöp Mary McAleese elnök asszony meghívására az Ír Köztársaságba látogatott. Bár a királynő uralkodása során gyakran járt Észak-Írországban, ez volt az első látogatása az Ír Köztársaságban, és az első, amelyet brit uralkodó tett az elmúlt 100 évben. Erzsébet látogatását, amelynek során „őszinte gondolatait és mély együttérzését“ fejezte ki a zűrös angol-ír konfliktus miatt, többen úgy gondolták, új korszak kezdődik. 

György herceg születése – 2013

2013 júliusában megszületett a királynő dédunokája, Vilmos herceg és az egykori Kate Middleton első gyermeke,  György Sándor Lajos cambridge-i herceg. Nagyapja és apja után harmadik a trónutódlási sorban, és úgy tartják, Györgyből egy napon király lesz. Születése Viktória királynő óta az első alkalom, hogy a királyi család három generációja egyidőben él. 

Harry herceg és Meghan Markle esküvője – 2018

A modernizáció felé haladó monarchiát talán legjobban Harry herceg és Meghan Markle, az elvált, amerikai színésznő házassága szimbolizálta. Bár állítólag II. Erzsébet beleegyezett a frigybe, a pár hamar összetűzésekbe került a királyi család többi tagjával és a brit médiával is, a helyzet pedig egyre csak feszültebbé vált. 

Ezért 2020-ban Sussex hercege és hercegnéje bejelentette, hogy visszalépnek a vezető királyi szerepkörből. Később Markle szülőhelyére, Dél-Kaliforniába költöztek a 2019-ben született fiukkal, Archie-val.

Fülöp herceg halála – 2021

2021. április 9-én, 99 éves korában elhunyt Fülöp herceg, aki akkor már 73 éve volt Erzsébet férje. A brit monarchia leghosszabb szerelmi története nem sokkal a második világháború előtt kezdődött, amikor a 18 éves Fülöp herceg találkozott harmadik unokatestvérével, Erzsébet hercegnővel egy látogatáson, amelyet a királyi család tett a dartmouthi Britannia Királyi Tengerészeti Főiskolán, ahol akkor Fülöp is tanult. 

A pár 1947. november 14-én kötött házasságot a Westminster apátságban, és VI. György király nem sokkal később Fülöpöt Edinburgh hercegévé nevezte ki. Fülöp herceg több mint fél évszázadon át támogatta feleségét királyi kötelezettségeiben, és saját maga is ambiciózus feladatokat vállalt. 

Fülöp temetésére 2021. április 17-én került sor, a koronavírus okozta korlátozások miatt csak 30 vendéget hívtak meg. A Szent György-kápolnában egyedül ülő királynőről készült fotók a magányosságának és gyászának szimbólumaként járták be a világot.