A tárca szerdán kiadott közleményében azt hangsúlyozta, az intézkedéscsomag célja az akadémiai szabadságot és az egyetemi autonómiát sértő, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének felszámolása, valamint az európai oktatási és kutatási programokhoz való teljes körű visszacsatlakozás.

A minisztérium közlése szerint „a választásokat követő 58. napon és a kormány megalakulását követő 28. napon belül benyújtott törvényjavaslat célja újra elérhetővé tenni a magyar hallgatók és kutatók számára az Erasmus és a Horizont programokat, valamint hozzáférést biztosítani ahhoz a 2,2 milliárd eurónyi európai uniós forráshoz, amely a magyar felsőoktatás fejlesztését szolgálhatja”.

A tárca úgy látja, hogy az átalakítás túlmutat az uniós források és együttműködési programok kérdésén. Közlésük szerint „a most induló folyamat nem csak az előző kormány által felépített hatalmi struktúra leépítéséről, vagy a 2022 decembere óta blokkolt európai együttműködési programokról és fejlesztési támogatásokról szól, hanem a magyar felsőoktatás új korszakának kezdetéről”.

Az egyetemi autonómia kérdése

A minisztérium emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek egyik legjelentősebb szakmai vitája az egyetemi autonómia kérdése körül alakult ki. Álláspontjuk szerint valóban versenyképes és nemzetközileg elismert felsőoktatási intézmények csak megfelelő intézményi önállóság mellett működhetnek, ezért a mostani reform egyik legfontosabb célja az, hogy az egyetemek visszakapják azokat a jogosítványokat, amelyek korábban kikerültek a kezükből.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a törvényjavaslat értelmében az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok 2027. augusztus 1-jével szűnnének meg, míg az egyetemet nem fenntartó alapítványoknak már 2026. augusztus 31-ig be kellene fejezniük működésüket. A jogutód minden esetben a magyar állam lenne.

A tárca közölte, hogy már a törvény elfogadásával jelentős változások lépnének életbe. Mint fogalmaztak, „azonnali hatállyal életbe lépnek azok az összeférhetetlenségi, átláthatósági, vagyonnyilatkozattételi szabályok, amelyeket az Európai Bizottság több éve jelzett a magyar kormány számára”. A közlemény szerint az alapítói jogok visszavételével erősödne az átláthatóság és az elszámoltathatóság, miközben a több mint négy éve kinevezett tisztségviselők helyére nyilvános pályázatok útján választanának új tagokat. Emellett az egyetemek szenátusaitól és vezetőitől korábban elvont döntési jogkörök ismét visszakerülnének az intézményekhez.

Más idők jönnek

„Az egyetemek ezzel visszakapják intézményi önrendelkezésük legfontosabb elemeit. Újra az egyetemi közösségek dönthetnek saját működésük alapvető kérdéseiről, beleértve a rektorválasztást, a költségvetés elfogadását és a szervezeti működési szabályzat meghatározását”.

A közlemény szerint az akadémiai szabadság és a szenátusok szerepe is erősödne. A jövőben minden egyetemen egységes szabályok biztosítanák a hallgatói képviseletet és az egyetemi közösségek részvételét a döntéshozatalban. A rektor kiválasztásában meghatározó szerepet kapna a szenátus, amelynek összetételét az egyetemi közösség választaná meg egységes, törvényben rögzített szabályok alapján. Azokon az intézményeken, ahol ezek a feltételek jelenleg nem teljesülnek, új szenátusi választásokat kellene tartani.

A tervezett módosítások

A tárca hangsúlyozta, a tervezett módosítások nemcsak a magyar felsőoktatás érdekeit szolgálják, hanem megfelelnek azoknak az elvárásoknak is, amelyeket az Európai Bizottság 2022-ben és 2024-ben fogalmazott meg Magyarországgal szemben.

„Az európai elvárások és a magyar felsőoktatás megújításának céljai ebben az esetben egy irányba mutatnak: egy autonómabb, átláthatóbb, nyitottabb és versenyképesebb felsőoktatási rendszer felé.”

A minisztérium szerint az egyéves átmeneti időszak biztosíthatja az intézmények stabil működését. „A kormány által választott egyéves átmeneti időszak garanciát jelent az egyetemek stabil és kiszámítható működésére. Ez idő alatt az intézmények működése zavartalan marad, miközben közösen, minden érintett fél bevonásával kialakítjuk a magyar felsőoktatás hosszú távú jövőképét, az intézmények hatékony fenntartási, működési, finanszírozási modelljét”.

A tárca arról is tájékoztatott, hogy a törvényjavaslat benyújtásával párhuzamosan széles körű szakmai egyeztetések kezdődnek az egyetemek vezetőivel, hallgatói szervezetekkel, szakszervezetekkel és a felsőoktatás más szereplőivel. Ennek kapcsán kiemelték: „Fontos alapelvünk, hogy a magyar felsőoktatás jövőjéről az egyetemi közösségekkel közösen döntsünk”.

Liner/MTI