Az idézéseket James Comer, a Képviselőház Felügyeleti Bizottságának republikánus elnöke adta ki kedden – számolt be róla a BBC. A Clinton-házaspáron kívül további nyolc prominens személyiség is idézést kapott, köztük korábbi igazságügyi miniszterek és FBI-vezetők is, akik az Obama-, Trump- és Biden-adminisztráció alatt töltöttek be kulcspozíciókat. A vizsgálat célja, hogy további részleteket derítsenek fel Epstein múltjával kapcsolatban, különösen annak tükrében, hogy a Trump-kormányzat korábban megtagadta a további szövetségi dokumentumok nyilvánosságra hozatalát.

Felbolydult a politikai elit

A kongresszusi bizottság által kiküldött idézések kiterjednek az amerikai Igazságügyi Minisztérium vezetőire is. Merrick Garland, aki Biden elnök idején vezette a tárcát, szintén értesítést kapott a bizottságtól. Rajta kívül Jeff Sessions és William Barr, Trump első ciklusának két igazságügyi minisztere is érintett.

A nyomozás alá vont személyek között található James Comey és Robert Mueller, az FBI két volt igazgatója is, akiket szintén kötelezni kívánnak a meghallgatáson való részvételre. Ugyanakkor egyelőre nem világos, hogy az idézést kapott személyek meg fognak-e jelenni a bizottság előtt, illetve ha igen, vajon nyilvános keretek között történik-e majd a meghallgatás.

A BBC tudósítása szerint a vizsgálat hátterében részben az a döntés áll, amit Trump elnöksége alatt hoztak meg, miszerint nem hozzák nyilvánosságra a további Epstein-aktákat. Ez a lépés felháborodást váltott ki Trump egyes támogatói körében, de liberális körökben is, mivel sokan azt feltételezik, hogy a dokumentumok egy olyan „ügyfél-listát” tartalmaznak, amely neves közéleti személyiségek Epsteinhez fűződő kapcsolatát tárná fel.

Az ügy nincs lezárva

Jeffrey Epsteint 2019-ben – Trump első elnöki ciklusa alatt – kiskorúak szexuális kizsákmányolása és egyéb bűncselekmények miatt tartóztatták le, ám még ugyanabban az évben öngyilkosságot követett el a börtönben. Halála körülményei már akkor is széles körű találgatásokat és összeesküvés-elméleteket generáltak.

2025 nyarán Pam Bondi, az Egyesült Államok jelenlegi igazságügyi minisztere bejelentette, hogy a minisztérium lezárta Epstein aktáinak felülvizsgálatát, és nem találtak bizonyítékot a sokat emlegetett „klienslistára”. Kijelentette továbbá: „a rendelkezésre álló bizonyítékok egyértelműen alátámasztják, hogy Epstein öngyilkosságot követett el a fogva tartása során”, és megerősítette, hogy a szövetségi kormány nem kíván több iratot nyilvánosságra hozni az ügyben.

Ez a döntés – bár hivatalos magyarázat kísérte – újabb feszültséget generált a politikai spektrum konzervatív oldalán, különösen azok körében, akik szerint az Epstein-ügyben még mindig számos sötét folt maradt.

A Comert vezető bizottság által most elindított idézéssorozat arra utal, hogy a republikánus többségű Képviselőház nem kívánja lezártnak tekinteni az Epstein-ügyet, sőt a Trump-adminisztráció dokumentumaiban is további vizsgálódásokat sürget. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy több republikánus képviselő is nyíltan bírálta Trump korábbi döntését az akták visszatartásáról, ami ritka példája annak, hogy a párton belül is megosztottság mutatkozik.