Kiderült, mi áll a magyar építőipar drágulásának hátterében

Unsplash
not image

Kulcsár Péter

2021. szeptember 20. - 06:11

2021 első negyedévében 17 százalékkal került többe az építkezés 2020 azonos időszakához képest, ami eléggé vészjósló adatnak számít.

A KSH legfrissebb statisztikáiból megtudhattuk, hogy főként a munkaerő emelkedő költsége hajtotta a drágulást, hiszen a betanított munkások havi átlagbére egy év alatt országosan 12, míg Budapesten 14 százalékkal emelkedett – olvasható a Pénzcentrum hírportál elemzésében.

Mindeközben az ÉVOSZ felmérése szerint az év első felében a hideg padlóburkolatok, tetőcserepek, és a beton ára 9-12 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, addig a gipszkarton 23, a hőszigetelő anyagok 47, a faanyag 72 százalékot drágult, miközben Budapesten ennél is nagyobb volt az áremelkedés.

Az építőanyagok ára és a munkaerőköltségek növekedése azokat a kivitelezőket hozta kényes helyzetbe, akik tavaly kötötték meg a szerződéseiket, és az előre prognosztizálható árváltozást kalkulálták bele áraikba.

Az ÉVOSZ szerint a bejelentett intézkedések mellett nagy szükség lenne arra, hogy a hazai gyárak és üzemek termelését felpörgessék – akár kapacitásnöveléssel, akár több műszakban való működéssel -, illetve segítsék az importot, vagyis ezzel a három intézkedéssel (export szigorítása, import támogatása és a kapacitások növelése) lehetne látványosan volument növelni, ami segítene elkerülni a hiányt és akár árcsökkentő hatása is lehetne – írta a lap.

Scheer Sándor, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója a Property Investment Forum 2021 konferencián elmondta, a magyar piacon nincs megfelelő verseny, így a résztvevők ki vannak szolgáltatva a változásoknak:

“Van, ahol segít, ha az ellátási láncot lebontva közvetlenül a gyártóhoz fordulunk, van, ahol Európán kívüli piacokat keresünk függetlenül a szállítási költségektől, de gyártáson is gondolkodunk. A problémán segíthetne, ha egy csúcsszervezete lenne az építőiparnak, aki mindenre egy kézben oda tudna figyelni.