ENSZ-jelentés: az észak-koreai járványügyi korlátozások jóformán ellehetetlenítik, hogy a nők ételt tegyenek az asztalra
Elizabeth Salmon, az ENSZ észak-koreai emberi jogi különmegbízottja legfrissebb jelentésében rámutatott a járványügyi korlátozások nőkre gyakorolt aránytalan hatására.
Habár eddig sem volt túl rózsás a helyzet Észak-Koreában, a koronavírus-járvány miatt bevezetett járványügyi intézkedések csak tovább rontják a nők és lányok helyzetét az országban, hiszen már eddig is rendkívül nehezen tudtak beszerezni élelmet, a lezárt határok azonban jóformán ellehetetlenítik a piaci tevékenységet, s felhajtják az egyébként is elszálló árakat.
Elizabeth Salmon, az ENSZ észak-koreai emberi jogokkal foglalkozó új különmegbízottja masszív aggodalmát fejezte ki az egyébként is elszigetelt országban hatályos járványügyi korlátozások miatt, melyek „aránytalan hatást gyakorolnak a nőkre és lányokra”.
Mivel Salmonnak nem volt lehetősége személyesen találkozni az érintettekkel, az első kézből származó információk helyett a nemrég Észak-Koreából menekült disszidensekkel, kormánytisztviselőkkel, valamint civil csoportokkal készített interjúkból származó megállapításait ismertette a nyilvánosság előtt.
Salmon jelentése szerint a nők és a gyermekek is azért küzdenek Észak-Koreában, hogy teljesítsék az intézmények – köztük a női csoportok és az iskolák által előírt – anyagi és munkaerő-kvótákat, tekintettel a tényre, hogy a diktátor Kim Dzsongun 2020 elején lezárta az ország határait, az egyébként is gyenge gazdasági tevékenység pedig tovább hanyatlott.
Az ENSZ szakértője úgy fogalmazott, azok a piaci tevékenységek, melyektől korábban a nők megélhetése függött, a határok elhúzódó lezárása miatt jelentősen csökkentek, alternatív bevételi forrás híján azonban továbbra is gondoskodniuk kell családjukról, amit tovább nehezít a koronavírus-járvány, nem mellékesen pedig az állam kötelező jelleggel elvárja, hogy az állampolgárok fizessenek az államkasszába.
Salmon több észak-koreai disszidenssel is beszélt, a hallottak alapján pedig nem veti el annak a lehetőségét, hogy éhínség üti fel a fejét az országban: egy észak-koreai disszidens arról számolt be, hogy 2021-ben mintegy 700 százalékkal (!) emelkedtek az élelmiszerárak Észak-Koreában, s mindez úgy történt, hogy a 25 milliós lakosú ország közel 40 százaléka már jóval a járvány megjelenése előtt is masszív élelmezési problémákkal küzdött.
A héten közzétett, az SCMP által is szemlézett friss ENSZ-jelentés szerint Észak-Korea járványügyi intézkedései csak tovább súlyosbították az emberi jogi helyzetet az országban – Salmon elmondta, e jelentésben kifejezetten a nők helyzetére összpontosított azzal a céllal, hogy valamiféle előrelépést érjen el Kim Dzsongun korábbi ígéreteihez képest, melyek a nők jogainak komolyan vételére vonatkoztak.
Észak-Korea természetesen minden olyan jelentést kategorikusan visszautasít, melyben akár egy szóval is bírálják a diktátor rendszerét, noha már az ENSZ és az Egyesült Államok is több alkalommal is kiadott részletes jelentést az aktuális észak-koreai helyzetről. Az észak-koreai külügyminisztérium a KCNA állami hírügynökség által közölt nyilatkozatában például nemes egyszerűséggel közölte, hogy Salmon egy „elfogult amerikai báb”, akit Észak-Korea nemhogy nem ismer el, de tárgyalni sem hajlandó vele.