ENSZ: a világon előállított élelmiszerek 17%-a a kukában landol
Amíg az étteremből rendelt vacsoránkat esszük, a maradék kaja tönkremegy a hűtőben. Sokak számára ismerős szokás ez, ami hozzájárul az ételpazarláshoz óriási mértékéhez is.
Fotó: Ja Ma/Unsplash
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) évi 17%-ra becsüli a világszerte megtermelt élelmiszerek kukában landoló részét. Ez körülbelül 931 millió tonna étellel egyenlő – írja az AP Hírügynökség.
A pazarlás mértéke sokkal nagyobb, mint azt a korábban gondoltuk, bár az összehasonlítások és vizsgálatok kicsit nehézkesek a különböző tudományos módszerek, és az országok által szolgáltatott hiányos adatok miatt.
Az ENSZ szerint a szemétbe kerülő élelmiszerek nagy részéért, vagyis 61%-áért a háztartások a felelősek, ehhez képest a vendéglátóegységek 26%-kal, a kereskelemi egységek pedig 13%-kal járulnak hozzá a pazarláshoz.
Sok ország nem igazán méri az élelmiszerpazarlás mértékét, ami arra utal, hogy nem értik, mekkora a probléma
– nyilatkozta Clementine O’Connor, az ENSZ környezetvédelmi programjának munkatársa és a tanulmány társszerzője.
Az ételpazarlás környezetvédelmi hatásai egyre aggasztóbbá válnak, melyekért főként az állattenyésztéshez és növénytermesztéshez szükséges föld mennyisége és a termékek előállítása során kibocsátott üvegházhatású gázok a felelősek.
A jelentés szerint a pazarlás nem kimondottan a gazdagabb országok szokása, mint például az Egyesült Államok vagy az Egyesült Királyság. A szegényebb országok háztartásai számára gondot jelenthet a megfelelő hűtőberendezés, amely hozzájárulhat az élelmiszer romlásához, a gazdagabb helyeken azonban az embereknek több lehetősége van arra, hogy vendéglátóhelyeken fogyasszanak, így a pazarlás áttolódik az éttermekre.
Brian Roe, az Ohioi Egyetem kutatója szerint az élelmiszer szemétté válásához a kulturális normák és viselkedésformák is hozzájárulnak, mint a túl nagy kiszerelések, az “egyet fizetsz, kettőt kapsz” ajánlatok és a komposztálás hiánya.
Chris Barret, a Cornell Egyetem munkatársa elmondta, hogy a termékek csomagolásán megtalálható dátumok is hozzájárulhatnak az élelmiszerek kidobásához, pedig ezek a dátumok nem mindig arra utalnak, hogy meddig lehetséges az ételek biztonságos elfogyasztása.
Túlságosan fontos az élelmiszer ahhoz, hogy csak úgy hagyjuk tönkremenni
– mondta el Richard Swannel, az ENSZ jelentésének társszerzője. Hozzátette, hogy még a gazdagabb országokban is jóval nagyobb értéknek számított az élelmiszer akár csak néhány generációval ezelőtt, hiszen anygai szempontból nem tehették meg, hogy elpazarolják. Swannel szerint a kukában landoló élelmiszermennyiségre való figyelemfelhívás segíthet abban, hogy világszinten megváltoztassuk az ehhez kapcsolódó szokásainkat.
