Jelentősen csökkent Magyarország energiakitettsége, különleges cél 2050-re

Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent Magyarország energiakitettsége – mondta a technológiai és ipari miniszter kedden az 52. Nemzetközi Gázkonferencián, Siófokon. Palkovics László az eseményt megnyitó előadásában hozzátette: tíz éve az országnak csak két földgázátadó helye volt, jelenleg – bár az infrastruktúra megvan -, csak Szlovénia felé nem működik a gáz átadása és átvétele.

„Most északi és keleti irányból kevesebb földgáz érkezik, de a hosszútávú földgázvásárlási szerződések és a piaci viszonyok lehetővé teszik, hogy a szükséges földgázt be tudjuk szerezni” – jelentette ki. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Közölte: a hazai földgáztároló-kapacitás töltöttsége hétfő reggel 72 százalékos volt. Azt mondta, „ha (…) a déli irányból érkezik földgáz, a piacról tudunk gázt szerezni, a legoptimistább forgatókönyv szerint a fűtési szezont úgy át tudjuk vészelni, hogy nem fogy el a kereskedelmi gázmennyiség, csak valamikor márciusban. A tárolóink töltöttsége biztosítja, hogy ez a tél kezelhető lesz”.

A miniszter kiemelte, hogy a villamosenergia-hálózatnak minden környező országgal van megfelelő sávszélességű kapcsolata, és stabil az üzemanyagellátása. Amíg a Barátság kőolajvezetéken megfelelő mennyiségű és minőségű nyersolaj érkezik, az ország ellátása rendben van, és a stratégiai készletből kitárolt mennyiséget is fogjuk tudni pótolni – tette hozzá.

Palkovics László jelezte: küszöbön áll az ország energiastratégiájának felülvizsgálata. Kifejtette: a legfontosabb kérdés a földgáz arányának csökkentése az energiamixben. A jelenlegi energiamixben a földgáz aránya a távfűtéssel, elektromos energiaelőállítással együtt 44-45 százalékos. A cél, hogy 2050-re lehetőség szerint csak annyi földgázt kelljen felhasználni Magyarországon, amennyi az időjárásfüggő, megújuló energiaforrások kompenzálásához szükséges.

További feladat a növekvő elektromos energiaigény kiszolgálása, amihez az elektromos rendszeren jelentős fejlesztést kell megvalósítani. Kiemelt jelentősége van az energiahatékonyságnak – jegyezte meg. Elmondta: jelenleg 16 milliárd euró értékben 31 projekt van tervben, ezek közül 11 milliárd euró a villamosenergia-rendszer fejlesztését jelenti.

A projektek között szerepel a paksi atomerőmű húszéves üzemidő-hosszabbítása és a mátrai erőmű fejlesztése is, utóbbiban a cél az erőmű teljes zöld átalakítása. Itt kaphat helyet egy TCG, termokémiai elgázosító erőműközpont. Jelenleg olyan átalakításokat terveznek, amelyekkel 2025-ig 25 százalékkal megnövelik az erőmű teljesítményét. A tervek között szerepel a jelenleg évi 1,5 milliárd köbméteres hazai földgázkitermelés 2 milliárd köbméterre növelése, és vizsgálják a makói palagáz kitermelésének a lehetőségét.

Kitért arra is, hogy a naperőműkapacitás gyorsabban nőtt a tervezettnél, és 2025-ig 8, 2028-ig pedig 12 gigawatt kapacitás lesz Magyarországon. A miniszter szerint az a kérdés, hogy hogyan lehet a hálózatot olyan ütemben fejleszteni, hogy ez az energia valóban a rendszerbe kerüljön. Beszélt arról, hogy a szélenergiáról a kormányon belül is vannak viták; megjegyezte, hogy a szélenergia előnye, hogy egy 4 megawattos szélerőmű lényegesen kisebb területet vesz igénybe, mint egy ugyanilyen teljesítményű, hat hektárt elfoglaló naperőmű.

(MTI)