Emmanuel Macron ébredésre szólította fel Európát

Emmanuel Macron francia államfő szerint az Európai Uniónak nem kellene sem az Egyesült Államokat, sem Kínát követnie a tajvani kérdésben. „A legrosszabb dolog az lenne, ha mi, európaiak azt gondolnánk, hogy követni kéne” a tajvani kérdésben bárkit is, és „alkalmazkodnunk kellene az amerikai ritmushoz és a kínai túlreagáláshoz” – jelentette ki a francia elnök a Les Échos című napilapban vasárnap megjelent interjúban.

A vezető francia gazdasági lap még azelőtt készített interjút Emmanuel Macronnal pekingi látogatásán, hogy a kínai hadsereg szombaton háromnapos hadgyakorlatba kezdett a Tajvani-szorosban, miután a tajvani elnök, Caj Jing-ven az Egyesült Államokban találkozott az amerikai képviselőház elnökével, Kevin McCarthyval. Soron kívül Nagyar Márton a romániai életszínvonalról: „A románok sehol nincsenek hozzánk képest”

A francia elnök „ébredésre” szólította fel Európát.  „A mi prioritásunk nem az, hogy alkalmazkodjunk mások mentetrendjéhez a világ minden térségében” – fogalmazott Emmanuel Macron.

A megbeszélés tartalmas és őszinte volt

A francia elnök pénteken Pekingben tárgyalt a tajvani kérdésről Hszi Csin-ping kínai elnökkel. „A megbeszélés tartalmas és őszinte volt” a két fél között „a térség feszültségeinek felhalmozódásáról” – tudatta a francia elnöki hivatal.

Emmanuel Macron szerint Európa feladata a „stratégiai autonómiájának” a megalkotása, s ezért az interjúban óva intett a Kína és Egyesült Államok közötti kétpólusú ellentét felgyorsulásától, amely miatt „sem idő, sem pénzügyi eszközök nem maradnak a stratégiai autonómia” létrehozására.

„Vazallusokká válunk, miközben lehetnénk a harmadik pólus, ha marad néhány évünk megalkotni azt” – mondta a francia elnök. „Paradoxon lenne, hogy éppen akkor, amikor egy valódi európai stratégiai autonómia alapjait helyezzük el, elkezdenénk az amerikai politikát követni, pánikszerűen” – tette hozzá.

A francia elnök üdvözölte, hogy az Európai Unión belül „megnyerte az ideológiai csatát”. „Mondhatnánk, hogy öt éve az európai szuverenitás még nem létezett” – vélekedett. Szorgalmazta az európai „védelmi politika megerősítését”, valamint „a nukleáris és a megújuló energiák érdekében folytatott küzdelem felgyorsítását”.

(MTI)