Élőben követték nyomon tudósok az emlékek kialakulását az agyban

A Quanta magazinban megjelent beszámolóban a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) kutatócsapata által közzétett tanulmányt részletezték, melyben a tudósoknak sikerült képeket készíteniük laboratóriumban tenyésztett halaknál a memória kialakulásáról.

Ivadék állapotban természetes tulajdonságaikból adódóan teljesen áttetsző, könnyen tanulmányozható, genetikailag módosított zebrahalakat vettek tüzetesebben górcső alá. A kutatók eredetileg arra számítottak, hogy az agy átalakítja az idegpályákat, ehelyett viszont jelentős fejlődést tapasztaltak az idegi kapcsolatokban. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Tudósok megtanították a zebrahal ivadékokkal, hogy a fénysugarakat a túlmelegedéshez társítsák, melynek hatására fényt érzékelve megpróbáltak elúszni, eközben pedig felvételeket készítettek róluk, így sikerült megörökíteni a halakba genetikailag beépített, fluoreszcens markereket, amelyek kiemelték az agyi aktivitást.

Mivel a USC szakemberei által létrehozott emlékek szándékosan félelmetesek voltak, és mivel a memória típusa befolyásolhatja, pontosan miként őrzi meg az agy őket, ezért jobban megérthetjük, a traumatikus reakciók miért annyira nehezen leküzdhetőek.

Tekintettel arra, hogy a zebrahalak nem rendelkeznek amigdalával, vagyis az agy érzelmi ingereket feldolgozó központjával, amely kezeli a félelemmel kapcsolatos folyamatokat is, ezért egyelőre nehezen elképzelhető, hogy az emberi agy esetében is ugyanilyen ok-okozati összefüggések lehetnek.

Ahhoz, hogy ez utóbbit bebizonyítsák, humán vizsgálatokra lenne szükség, ezáltal egy lépéssel közelebb kerülhetnének ahhoz, hogy feltárják, pontosan milyen jelenségek állnak a PTSD és az egyéb, mélydepresszióhoz vezető lelki panaszok idegi mechanizmusai mögött.