A University College London (UCL) tudósai az agyi aktivitás szabályozásának speciális technikájára bukkantak, melynek klinikai alkalmazása során nem szükséges genetikailag módosítani az agysejteket.

A különleges, mágneses eljárás alkalmával az asztrocitáknak nevezett agysejteket célozzák meg, amelyek az agyi erek és az idegsejtek között találhatóak, és az idegsejteket anyagcsere- és szerkezeti támogatással látják el, miközben szabályozzák a neuronok elektromos aktivitását is.

„Mivel az asztrociták érzékenyek az érintésre, a mágneses részecskék beültetése révén irányíthatóakká válnak, ezáltal gyakorlatilag távvezérelhetőek lesznek, így potenciálisan alkalmasak az agyi és hangulati rendellenességek, például a depresszió kezelésére is” – magyarázta Mark Lythgoe professzor, a kutatás egyik vezetője.

A kutatók magnetomechanikus stimulációnak (MMS) nevezték el a korszakalkotó technológiát, amely egy miniatűr eszközzel támogatható, ami antitestekkel bevont apró, mágneses részecskéket tartalmaz.

Mindezekből adódóan képesek szelektíven kötődni az asztrocitákhoz – a mikrorészecskéket kísérleti patkányok célzott agyi régióiba injektálták, majd egy testen kívülre helyezett mágneses készülékkel kapcsolták be őket.

„Az agyi asztrociták mágneses mezővel történő irányításának képessége új eszközt ad a tudósok kezeébe e sejtek egészségben és betegségben való működésének vizsgálatához, ami fontos lehet bizonyos gyakori neurológiai rendellenességek, például az epilepszia és a stroke hatékony kezelésének jövőbeli kifejlesztése szempontjából” – tette hozzá Lythgoe.

A mágneses részecskék MRI-vizsgálatok során is világítanak, ami lehetővé teszi, hogy pontosan nyomon lehessen követni mozgásukat az agyban, ezáltal óriási klinikai potenciál rejlik bennük.