A Magyar Nemzet riportjából kiderült, egyelőre kevés esély mutatkozik arra, hogy bevezessék az európai minimálbért, vagyis az Európai Bizottság legkisebb keresetekre vonatkozó irányelvét.

Magyarország és Ausztria a legutóbbi portói csúcson nyíltan ellenezte, hogy kötelező uniós irányelvet kelljen figyelembe venniük a tagállamoknak a kötelező legkisebb keresetek összegének meghatározásánál.

Az uniós irányelv kötelező érvényű lett volna, vagyis Brüsszel szempontjait a tagállamokban is el kellene fogadni, ők viszont hallani sem akarnak a bér- és munkaügyi kérdések központosításáról.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság állásfoglalásában jelezte, nem fogják elfogadni az irányelvet, ezért azt javasolják, ajánlásokat fogalmazzanak meg, melyekről a tagállamok eldönthetik, követik-e őket vagy sem.

A kollektív szerződéses lefedettség hetven százalékra emelésének a kötelezettsége és a tagállami minimálbér-tárgyalásokon is kötelező érvényűnek szánt uniós iránymutatások nemcsak a tagországok, hanem a szociális partnerek autonómiáját is csökkentették.

Mindeközben a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák enyhítését is meg kell célozni, ezért az uniós minimálbér megszabásával saját magukat lőhetnék lábon a tagállamok, mindenki csak rosszabbul járna, inkább a vállalkozások ösztönzésére lenne szükséges összpontosítani.

Magyarország minimálbér-meghatározási gyakorlata a legtöbb tagországhoz képest közelebb áll a brüsszeli célokhoz. Idehaza a javasolt szociális érdekegyeztetés határozza meg az összeget, vagyis a munkaadók és a szakszervezetek alkuja. A magyar kormány ráadásul évek óta hangsúlyozza, hogy nem kíván beleszólni a döntéshozatali folyamatba – tette hozzá a lap.