Először állították elő az ötödik halmazállapotot a Nemzetközi Űrállomáson
A 2018-ban SpaceX rakétával az űrbe lőtt NASA Cold Atom Lab (CAB) segítségével sikerült megalkotni az anyagot.
A 2018-ban SpaceX rakétával az űrbe lőtt NASA Cold Atom Lab (CAB) segítségével sikerült megalkotni az anyagot.
A különleges kutatóállomást a NASA Jet Propulsion Laboratóriumából lehet irányítani a Földről, legutóbb azonban az ISS fedélzetén sikerült egy igazán érdekes dolgot véghezvinniük.
Az amerikai űrhivatal tudósai arról számoltak be nemrég, hogy rubídiumot sikerült úgynevezett Bose-Einstein-kondenzáció (BEK) állapotba hozni, ami lényegében egy bozonokból álló híg gáznemű anyag, mely le van hűtve az abszolút nulla fokhoz (-273,15 °C) közeli hőmérsékletre.
A BEK fizikai megjelenése, lágysága és vezetőképessége hasonlít a káliumhoz és a céziumhoz, azonban ötödik halmazállapotként tartják számon, mivel a BEK-ben az anyag nem független részecskékként viselkedik, hanem egyetlen kvantumállapotba kerül, melynek saját egyenletes hullámfunkciója van.
Az a probléma a BEK-kel, hogy rendkívül törékenyek. Mivel nagyon alacsony hőmérsékletre kell őket lehűteni, ezért a külvilággal való minimális érintkezés is elég ahhoz, hogy felmelegedjenek és túllépjék a kondenzáció határértékét. E tulajdonságuk miatt a Földön gyakorlatilag lehetetlen kutatásokat végezni velük. Nemcsak a hőmérséklet, hanem a mágneses mező is bezavarhat a megfigyelések során.
Robret Thompson, a Kaliforniai Technológiai Intézet professzora az AFP-nek elmondta,
„A mikrogravitációnak hála az atomokat jóval gyengébb erőknek tehetjük ki, így nem kell a félnünk a vonzóérő káros hatásaitól.”
A Nature magazinban publikált tanulmányban egy csomó lenyűgöző eltérésről számoltak be az ISS-en folytatott kutatások alapján. A BEK-ek a földi laboratóriumokban általában milliszekundumokig léteznek csak, a Nemzetközi Űrállomáson viszont egy teljes másodpercnél tovább őrizték meg a stabilitásukat.
Bár ez sem mondható túl nagy értéknek, mégis elég volt ahhoz, hogy a kutatók részletesebb betekintést nyerjenek a működésükbe. Az ISS-en lévő mikrogravitációnak köszönhetően a mágneses erők is gyengébben hatottak, ezáltal a hűtést is tovább tudták alkalmazni és tisztább felvételeket tudtak készíteni.
David Aveline, a tanulmány vezető tudósa hozzátette,
„A BEK-en kívül a világűr hatalmas lehetőségeket kínál az általános relativitáselmélet, a sötét anyag és a gravitációs hullámok felderítése szempontjából is.”
Kapcsolódó hír:
