Elhúzódó tünetek – már nevet is adtak a koronavírus utáni szövődményes állapotnak

Nem egy, és nem két beszámoló szólt már arról, hogy a koronavírus-fertőzést követően sokan hosszú hónapokig érzik a fertőzés hatását, elhúzódó tüneteket tapasztalnak egy súlyosabb lefolyású betegség esetében.

Habár egy örökkévalóságnak tűnik a jelenlegi perspektívából, a COVID-19 járvány kitöréséért felelős SARS-CoV-2 vírus továbbra is egy új jelenségnek számít, amelynek kapcsán továbbra is rengeteg kérdőjel van a tudós társadalomban. Az egyik legfontosabb és legnagyobb ívű kérdőjel a hosszú távú tünetekhez kapcsolódik, melyet a betegségen átesettek tapasztalnak. Soron kívül Máv: éjszaka helyreállhat a Déli pályaudvart érintő vonalak menetrendje

Egyre több kutatócsoport foglalkozik azzal, hogy orvosilag és biológiailag pontosan mi állhat annak hátterében, hogy míg egyesek szemvillanás alatt kilábalnak a fertőzésből, mások hosszú hónapokig érzik az utóhatást, akár krónikus fáradtság és gyengeség, akár a szaglás és ízlelés tartós elvesztése formájában.

Ahogyan a Portfolió is utal egy félmondattal a jelenségre, sokaknak még bőven nem ér véget a koronavírus, annak ellenére, hogy hivatalosan már felépültek és negatív tesztet produkáltak. A gazdasági portál a BBC cikkében szúrta ki, hogy az állapotnak nevet is adtak: „long-COVID”, mely magyarul leginkább elhúzódó COVID-nak nevezhető.

Az elhúzódó COVID nagyon különböző formában érinti az embereket, a fáradtságon és az érzékszervek gyengülésén kívül hosszú hónapokig lehet érezni akár légzési nehézségeket, izomfájdalmakat, és mentális eredetű problémákat, mint a depresszió, szorongás vagy zavart gondolkodás.

Egy kutatásban például kimutatták, hogy a 143 vizsgált alany 87 százaléka mondta azt, hogy legalább egy koronavírus-tünetet produkált két hónappal a vírusfertőzést követően, melynek 50 százaléka panaszkodott a krónikus fáradtságra. A tanulmány ugyan a kórházi kezelésre szorultakra fókuszált, viszont a jelenség tulajdonképpen az enyhe lefolyású betegséggel küzdőknél is előfordulhat.

Ezt az utóbbi megállapítást egy ír kutatók által készített tanulmány is alátámasztja, ugyanis az általuk vizsgált korábbi koronavírus-fertőzöttek közül 10-ből 7 mondta azt, hogy a vírust követően is rendkívül fáradtak, az egyharmaduk ráadásul úgy felelt, hogy fizikailag képtelen volt munkába is menni. Ennek mentén derült ki, hogy nem feltétlen kell súlyos fertőzés, ugyanis a résztvevők egy része enyhe lefolyású volt.

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi okozhatja ezt, mindössze annyit valószínűsítenek, főként brit kutatók, hogy attól függetlenül, hogy a vírus átment a szervezeten, még kisebb formákban megtalálható az emberben. A King College London egyik professzora szerint például aki a szaglását vesztette el, annak az idegsejtjeiben maradt a vírus, aki meg hasmenéstől szenved, annak a beleiben.

A másik problémának azt lehet felhozni, hogy mivel egyszerre több sejtünket képes a koronavírus megfertőzni, túlzott immunreakciót alakít ki a szervezet, amely viszont súlyos károkat okozhat az ember immunrendszerében, nem tud visszaállni rendesen, ennek következtében pedig beállhat a tartós gyengeség és rossz egészségügyi állapot.

Annyi látszik mindössze, hogy a koronavírus-szövődmények idővel csökkennek, viszont ennél többet jelenleg nem tud a tudomány. Folyamatosan zajlanak a kutatások annak tekintetében, hogy mi lehet a pontos oka a jelenségnek, és mit lehet majd ellene tenni utókezelés formájában, ennek eredményére viszont feltehetően egy ideig még várnunk kell.