Élet nyomaira bukkantak a marsi agyagos talajban
Még 2016-ban a NASA Curiosity rovere által elvégzett ásatások során kerültek felszínre a vörös bolygó talajából olyan agyagminták, melyek alapján feltételezhető, hogy a Marson egykoron burjánzott az élet.
NASA
A Phys.org tudományos napilap legújabb beszámolójából kiderült, hogy a Marson minden bizonnyal pezseghetett az élet, mivel kutatók rájöttek, hogy olyan ásványok és kőzetek vannak jelen a bolygón, amelyek csakis akkor keletkezhetnek, ha folyók vagy tavak üledékeket alkotnak meg mikroorganizmusokból.
Az úgynevezett glaukonit ásvány tanulmányozása kulcsfontosságúnak bizonyult – a Földön kizárólag üledékes helyeken és homokköves tengerfenéken találhatunk rá a benne lévő vegyületekre, ezért a Marson is ezek előfordulására utalhat a jelenléte.
A marsi kőzetminták vizsgálata alkalmával spanyol tudósok a NASA szakembereivel kiegészülve bebizonyították, hogy a glaukinot agyagásványok fizikai struktúrája és kémiai összetétele teljesen megegyezik a földiével, ami arra enged következtetni, hogy szerves létformák lehettek a környéken.
Először azt gondolták, hogy a Mars felszínén óriási kiterjedésű víztömegek lehettek, legyen szó éppen óceánokról, tengerekről vagy erős sodrású folyókról. Mindezeken felül megállapították, hogy a vörös bolygónak alacsony hőmérséklettel kellett rendelkeznie, melynek hatására a tavak nem fagytak be egyből, és nem párologtak el, így könnyen kialakulhatott bennük az agyagkompozíció.
A több millió éves folyamatok során ezekben az agyagásványokban, illetve a különböző módosulataik felületén szerves alapú élőlények élhettek, amelyek bár parányiak voltak, mégis földönkívüli létformaként azonosíthatóak.
Kutatók szerint érdemes lenne megvizsgálni azokat a területeket is, ahol egyértelműen kimutathatóak az életre utaló jelek, ezért azt szorgalmazzák, hogy a jövőbeni Mars-missziók során ezeket a térségeket célozzák meg a jelenlegi kutatási régiók helyett.
