Éles vitát gerjesztett Németországban a koronavírus
Még bőven a járványt megelőzően előterjesztett ötlet hatalmas vitát generált a német közéletben és a politikusok körében, miszerint a munkaheteket négy naposra rövidítenék az országban.
Még bőven a járványt megelőzően előterjesztett ötlet hatalmas vitát generált a német közéletben és a politikusok körében, miszerint a munkaheteket négy naposra rövidítenék az országban.
Az ötlet a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk miatt ismételten előkerült, többen amellett érvelnek, hogy a munkahelyek megőrzése érdekében a járvány ideje alatt, valamint egy bizonyos ideig azt követően is meg kellene lépni a munkahét csökkentését.
Ezúttal Németország egyik legerősebb szakszervezetének, az IG Metall nevű acélmunkásokat tömörítő szakszervezetének elnöke, Joerg Hofmann vetette fel az ötletet, nemzeti párbeszédet indítva ezzel. Hofmann elsődleges érve az emelkedő munkanélküliség volt, melynek elejét lehetne venni az intézkedéssel.
Mielőtt a járvány hibernálta a globális gazdaságot, Németországnak rekord alacsony munkanélküliségi rátája volt, a németek mindössze 5 százalékának nem volt állása. A járvány uralta 2020-ban a német munkaerőpiac még relatíve jól megúszta néhány országhoz képest, ugyanis júliusra 6.4 százalékra emelkedett a munkanélküliség aránya.
Hofmann már egy szövetségesre mindenképpen talált az ügyben, ugyanis a szociáldemokraták által adott munkaügyi miniszter, Hubertus Heil jelezte, nyitott lenne a hagyományos ötnapos munkahét megváltoztatására: „a csökkentett munkaórák némi fizetésbeli kompenzációval megfelelő intézkedés lehet”, mondta a héten.
Az ötlet mögötti pláne egyébként az lenne, hogy mivel kevesebbet dolgoznak a munkások, ezért több olyan munkát osztanának meg egymás között, amelyet a megszűnés fenyeget. Az IG Metall vezetője azt is hozzátette, ez a lépés remek válasz lenne az olyan strukturális változásokra, mint a digitalizáció, amikkel például az autóipar néz szembe.
Ne hagyd ki:
