Elérhető az év végére az egyszámjegyű infláció
Az adatok arra adnak következtetni, hogy az év végére elérhető a kormány célja az infláció csökkenésének terén.
Fotó: Az élelmiszerárstopról tájékoztató tábla a fővárosi Corvin Plazában található Príma üzlet bejáratában 2022. február 1-jén. A kormány február 1-jétől több alapvető élelmiszer árát befagyasztja a tavaly október 15-ei szinten. Az élelmiszerárstop célja, hogy megvédje a magyar lakosságot a koronavírus-járvány és az elszabadult európai energiaárak miatt Magyarországra is begyűrűző élelmiszerár-növekedéstől - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK). Az élelmiszerárstop 7 terméket érint, ezek: a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát és a 2,8 százalékos UHT tehéntej. Az árstop 2022. február 1-től május 1-ig tart.
MTI/Balogh Zoltán A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy elérhető év végére az egyszámjegyű infláció – mondta György László kormánybiztos szerdán az M1 aktuális csatornán. A Makronóm Intézet gazdasági előrejelzése alapján a kormánybiztos kiemelte: a kormány inflációcsökkentő intézkedéseinek hatására negyedév alatt 5-13 százalékkal csökkent az alapélelmiszerek ára.
Az intézet elemzése szerint Magyarország idén elkerülheti a recessziót, jövőre pedig visszatérhet a növekedési pályára a gazdaság. Ennek kapcsán György László hangsúlyozta: a kormány a vállalkozókkal együtt azon dolgozik, hogy a magyar gazdaság idén megismételje tavalyi teljesítményét.
Jelezte, hogy vannak olyan szektorok, amelyek jól teljesítenek és húzzák a gazdaságot, mint például a járműgyártás, ugyanakkor az élelmiszeripar termékei iránt visszaesett a kereslet.
A feladat nem egyszerű
A kormánybiztos hozzátette, a feladat nem egyszerű, az elemzők többsége is úgy látja, hogy Európa a szankciók elhibázott részével „kiárazza magát” a világpiacokról és saját piacairól is. Példaként említette egyebek mellett, hogy 2021-ben Európa összesen 700 milliárd eurót költött energiára – földgázra, kőolajra és szénre -, 2022-ben pedig már 1800 milliárd eurót.
György László arra is kitért, hogy a foglalkoztatottság rekordszinten van Magyarországon, több mint 4,7 millióan dolgoznak, ami a koronavírus-válság előtti szintet is meghaladja, a 2010-es adatnál pedig 900 ezerrel több.
Az előrejelzés szerint a munkanélküliségi ráta 4 százalék alatt marad, aki szeretne dolgozni, az talál munkát – tette hozzá. A bérek alakulásáról a kormánybiztos elmondta: a tavalyi harmadik negyedév végéig az OECD-országok közül egyedül Magyarországon volt reálbér-növekedés, ezután viszont csökkentek a hazai reálbérek.
„Most már azt tapasztalhatjuk, hogy nem ér kevesebbet a pénzünk a boltban, és ez így lesz az előttünk álló időszakban is” – fogalmazott. A várakozások szerint január 1-jétől a magyar dolgozók az előző 12 évhez hasonlóan ismét azt tapasztalhatják majd, hogy folyamatosan többet ér a pénzük – hangsúlyozta.
(MTI)
