Dollár
388,39 Ft
Euró
408,85 Ft
Font
476,62 Ft
Bitcoin
16,942 $

Így pazarlunk el fejenként 45 ezer forintot egy év alatt

Fotó: Unsplash
not image

Koós Alexandra

2022. szeptember 27. - 07:43

Az élelmiszerpazarlás nemcsak globális, hanem hazai szinten is súlyos probléma, így kiemelt szükség van a szélesebb körű tájékoztatásra.

A Nébih, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából kiderült, miszerint a magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak vallja magát, 71 százalék pedig úgy érzi, hogy pozitív hatást gyakorol a környezetre.

Azonban némiképp ellentmondásos adat, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente, ami azt jelenti, hogy nagyjából 45 ezer forint az egy főre jutó veszteség éves szinten.

A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is, a többség mégis biztos volt benne, hogy tudatosan költi a pénzt, ismeri a hűtője tartalmát és figyel a lejárati időre.

Mivel az élelmiszerpazarlás nemcsak globális, hanem hazai szinten is súlyos probléma (Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik), így a szakértők szerint kiemelt szükség van a szélesebb körű tájékoztatásra.

A javaslatok alapján már az is sokat segít, ha a felnőttek általános tájékoztatásán túl a gyerekek is tanulnak az élelmiszerpazarlás megelőzésének módjairól, amelyhez az is hozzátartozik, hogy időt szánunk a bevásárlások megtervezésére és eszerint főzünk, készülünk napról napra.

A hűtőszekrény legideálisabb hőmérsékletre (0-4 Celsius-fok) való beállításával azt is elkerülhetjük, hogy bizonyos ételeink idő előtt megromoljanak, a termékek környezeti hatásának feltüntetése a csomagolásokon pedig újabb előrelépést jelentene.

Mindemellett az is fontos, hogy tisztában legyünk a fogyasztási és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel, amelynek kapcsán Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója magyarázta el a lényeget – írta a Napi.hu.

Elmondása szerint a gyorsan romló élelmiszerek, mint a hús és a tej, élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent a csomagoláson szereplő fogyaszthatósági idő után. Ezzel szemben a tartós élelmiszerek a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők, ezeken „fogyaszthatósági idő” helyett “minőségmegőrzési idő” szerepel.

„Az ilyen termékek állapotáról érdemes a saját érzékszerveinkkel is meggyőződni a felbontáskor, de nagy általánosságban elmondható, hogy egy zöldségkonzerv vagy egy kiló rizs akár több hónappal a lejárata után is fogyasztható, ha sértetlen a csomagolása” – mondta.

ads

Van egy sztorid?

Szemtanúja voltál valaminek, vagy épp van egy olyan történeted, melyet szívesen megosztanál másokkal?

Küldd el nekünk, és amennyiben érdekesnek találjuk, úgy közzétesszük azt oldalunkon.