Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Így pazarlunk el fejenként 45 ezer forintot egy év alatt

Így pazarlunk el fejenként 45 ezer forintot egy év alatt

Így pazarlunk el fejenként 45 ezer forintot egy év alatt
Fotó: Unsplash

Az élelmiszerpazarlás nemcsak globális, hanem hazai szinten is súlyos probléma, így kiemelt szükség van a szélesebb körű tájékoztatásra.

A Nébih, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és az Electrolux Magyarország országos, reprezentatív kutatásából kiderült, miszerint a magyar lakosság 80 százaléka klímatudatosnak vallja magát, 71 százalék pedig úgy érzi, hogy pozitív hatást gyakorol a környezetre.

A cikk a videó után folytatódik

Azonban némiképp ellentmondásos adat, hogy egy átlagos hazai háztartásban fejenként 65 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezik évente, ami azt jelenti, hogy nagyjából 45 ezer forint az egy főre jutó veszteség éves szinten.

A pazarlás főbb okai között szerepel a tudatosság hiánya, a túl sok élelmiszer vásárlása és elkészítése, valamint a rossz hűtési szokások is, a többség mégis biztos volt benne, hogy tudatosan költi a pénzt, ismeri a hűtője tartalmát és figyel a lejárati időre.

Mivel az élelmiszerpazarlás nemcsak globális, hanem hazai szinten is súlyos probléma (Magyarországon évente közel 2 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik), így a szakértők szerint kiemelt szükség van a szélesebb körű tájékoztatásra.

A javaslatok alapján már az is sokat segít, ha a felnőttek általános tájékoztatásán túl a gyerekek is tanulnak az élelmiszerpazarlás megelőzésének módjairól, amelyhez az is hozzátartozik, hogy időt szánunk a bevásárlások megtervezésére és eszerint főzünk, készülünk napról napra.

A hűtőszekrény legideálisabb hőmérsékletre (0-4 Celsius-fok) való beállításával azt is elkerülhetjük, hogy bizonyos ételeink idő előtt megromoljanak, a termékek környezeti hatásának feltüntetése a csomagolásokon pedig újabb előrelépést jelentene.

Mindemellett az is fontos, hogy tisztában legyünk a fogyasztási és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel, amelynek kapcsán Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója magyarázta el a lényeget – írta a Napi.hu.

Elmondása szerint a gyorsan romló élelmiszerek, mint a hús és a tej, élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent a csomagoláson szereplő fogyaszthatósági idő után. Ezzel szemben a tartós élelmiszerek a rajtuk feltüntetett dátum után is ehetők, ezeken „fogyaszthatósági idő” helyett “minőségmegőrzési idő” szerepel.