Élelmiszert pazaroltunk, ezért 30 dekával meghíztunk a koronavírus-járvány alatt

Twenty20
not image

Kulcsár Péter

2021. augusztus 3. - 20:03

Újabb érdekes adat látott napvilágot a magyarországi élelmiszerfogyasztási szokásokról, köszönhetően a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal legújabb felmérésének.

A Nébih második nagy karanténkutatását májusban 1910-en töltötték ki. A felmérésből megtudhattuk, az elsőhöz képest a harmadik hullámban a vásárlók már gyakrabban mentek boltba, de ez még mindig messze elmaradt a járvány előtti időszaktól, emellett továbbra is dinamikusan nőtt az élelmiszert online vásárlók aránya.

Termékválasztáskor még mindig az íz és a minőség a legfontosabb, viszont a szempontok között előtérbe került az egészségre gyakorolt hatás is. A kutatás alapján a vásárlók kosarába ismét a megszokott mennyiség kerül az egyes élelmiszerekből, és már kevésbé fontos, hogy egy termék tartós legyen.

A felmérés bizonyította, sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék. Ezt jelzi az is, hogy a háztartások 20 százaléka arra számít, nem tudják a lejárati időn belül elfogyasztani a termékeket, ami több mint kétszerese az első hullám idején tapasztalt adatnak.

Járványhelyzetben csökkent a háztartásokban elpazarolt élelmiszer mennyisége, ami annak köszönhető, hogy jellemzően több idő jutott a háztartásra, az otthoni főzésre, étkezésre. Az emberek 57 százaléka viszont úgy tapasztalta, csomagolási hulladékból több keletkezett, mint a járványt megelőzően.

A járvány első és harmadik hulláma között majdnem kétszer annyian híztak, mint ahányan fogytak és a magyar lakosság testtömege átlagosan további 30 dkg-mal gyarapodott tavaly tavasz óta. Nem sikerült tehát lefaragni az első hullám idején felszedett 1 „karanténkilóból”. Mindez annak köszönhető, hogy csökkent a fizikai aktivitásunk, a lakosság 38 százaléka ugyanis 8 óránál többet tölt üléssel egy átlagos hétköznapon.

A táplálkozás területén ugyanakkor pozitív tendenciák is tapasztalhatók: tíz válaszadóból három egészségesebben igyekszik táplálkozni, elkezdett figyelni a kalóriabevitelre, valamint a zöldség- és gyümölcsfogyasztás növelésére. Szintén pozitívum, hogy a lakosság továbbra is nagyobb figyelmet fordít az otthoni élelmiszerbiztonságra, mint a járványt megelőzően. Igaz, az első hullámához képest visszaesés volt tapasztalható e téren.