El kell kezdenünk készülni a globális vízhiányra az ENSZ volt főtitkára szerint
Az ENSZ volt főtitkára, Ban-Ki Mun egy, a Víz Világnapjára írt véleménycikkben írt arról, hogy a világ vezetőinek el kell kezdenie tervezniük egy világot, „amiben jóval kevesebb víz van.”
Illusztráció
A CNN-nek írt egy véleménycikket az ENSZ egykori főtitkára, Ban-Ki Mun és Patrick Verkooijen, egy holland, a klímaváltozás hatásait kutató szervezet, a Global Center on Adaptation vezetője, melyben a világra váró vízhiányra való felkészülésre hívják fel a figyelmet.
Ahogy rávilágítanak, ma hatszor annyi vizet használ fel a Föld lakossága, mint száz éve, ráadásul a klímaváltozás sok helyen felkavarta az esőzési mintákat és messze nem úgy, ahogy kellene. A szerzők szerint emiatt fontos, hogy egyeztessük egyre növekvő vízigényünket és a rendelkezésünkre álló forrásokat.
A cikk alapján mind az ehhez szükséges tőke, mind a szakértelem, mind a megoldások rendelkezésünkre állnak, azonban nincs olyan közös terv, amivel a problémát megoldhatnánk. A tavalyi év mutatja, hogy milyen egyenlőtlenségek vannak ez ügyben – sok embernek nem adatott meg, hogy egy járvány közepette gyakran mosson kezet.
A Világgazdasági fórum januárban közzétett jelentése szerint a vízhiány nagyobb fenyegetést jelent, mint az éhinségek és a járványok. Ma azonban mindhárom egyszerre sújtja a világot. A Világbank becslése szerint egybillió dollárt kell abba fektetni, hogy a maradék 2,2 milliárd embernek, akiknek nincs hozzáférése tiszta ivóvízhez, biztosítsuk ezt.
Ennek ellenére szerintük van ok a reményre, több országban, például Kínában és Ghánában már tervezik, hogyan alkalmazkodjanak a klímaváltozás okozta vízhiányhoz és aszályokhoz. Emellett abban is reménykednek, hogy a koronavírus-válság, mely rengeteg pénzt emésztett fel, rádöbbenti a kormányokat arra, hogy jobban kell tervezniük a hasonló katasztrófák kivédekezésére.
A két cikkíró szerint a vízalapú klímaváltozás elleni lépésekre, mint a mocsaras területek mesterséges telepítésére, vagy a szennyvíztisztításkor keletkező biogázok egyéb célokra való felhasználására messze nem vetül annyi figyelem, mint a megújuló energiaforrásokra, illetve, hogy helyi szinten sincsen jelen olyan szakértői brigád sok helyen, akik ilyen, több szektort érintő projekteket megvalósíthatnának.
Emiatt egy olyan szervezetre kérnek támogatást, amely az innovatív projektekhez szükséges szakértőket kiképzi, ezzel téve jövedelmezőbbé a vízkészlet megőrzésére tett erőfeszítéseket.
