„Ma este nem eszünk” – éhség a történelmi afgán völgyben
Sokáig napról napra éltek, de mióta a tálibok elfoglalták a Bámiján-völgyet, a hegyoldali barlangokban élő afgán vidéki emberek az éhségtől és a félelemtől egyaránt elgyengültek.
Az Afganisztán egyik legszebb régiójaként ismert, zord középső völgyben több száz család él barlangokban, amelyeket buddhista szerzetesek vájtak a homokkő sziklákba az ötödik században. A közösség az ország legszegényebbjei közé tartozik, és a tálibok augusztusi hatalomátvétele csak tovább súlyosbította nehéz helyzetüket, mivel a nemzetközi segélyeket elvágták, az élelmiszerárak emelkedtek és a munkanélküliség megugrott.
Néhány kilométerre élnek attól a helytől, ahol a völgy híres, óriási, ősi Buddha-szobrai álltak, mielőtt az iszlamista csoport felrobbantotta őket, amikor két évtizeddel ezelőtt voltak hatalmon. Fatima azt mondja, hogy barlangja másfél évvel ezelőtt a heves esőzések során részben beomlott, így az 55 éves nő és három családtagja egy mindössze hat négyzetméteres barlangba szorult.
A napszámosok és a hordárok már nem viszik haza azt a kevés pénzt sem, amivel egykor a korgó gyomrok éhségét csillapították, csak a burgonya betakarítása folytatódik – ez az egyetlen növény, amely a 2500 méteres magasságban lévő területen is megterem.
A család elmesélte, mivel más lehetőségünk nincs, gyermekeiket küldik el a burgonya betakarítására, s bár pénzt még így sem keresnek vele, a gazdák fizetés helyett adnak nekik valamennyi krumplit. Azonban ha 10 nap múlva vége lesz a betakarításnak, nem tudni, hogy hogyan fogják túlélni, mivel rövidesen itt a tél is.
Hozzáteszik, hogy soha nem látták, hogy a civil szervezetek eljutottak volna a völgybe, és hogy a helyi bámijáni hatóságoktól érkező segítségkérései válasz nélkül maradtak.
AFP