A COVID-19 járvány következtében felszaporodtak a félinformációkon és megalapozatlan tényeken alapuló kutatások, ezáltal komoly problémák léptek fel a tudományos világban.

Mióta kitört 2020-ban a koronavírus-pandémia, több mint 4 ezer akadémiai cikk készült a kórokozóval kapcsolatban, nagy részük azonban anélkül került fel az online folyóiratok felületeire, hogy teljes szakmai elbíráláson estek volna át.

A Bond Egyetem Egészség- és Orvostudományi Karának professzora, Katrina Bramstedt a Journal of Medical Ethics lapban arra figyelmeztetett, a gyors és pontatlan tanulmányok miatt akár emberi életeket is kockáztathatnak – számolt be róla a The Straits Times hírportál.

„A páciensek komoly veszélybe kerülhetnek, hiszen állandó és visszafordíthatatlan károkat okozhatnak nekik, ha hibás eredményekre épülő kezeléseket kapnak.”

mondta Bramstedt.

Július óta 19 nyilvánosan közzétett tudományos cikket és 14 szakmai elbírálásra váró COVID-19-ről szóló publikációt vontak vissza, illetve soroltak be a megkérdőjelezhető kategóriába. A legtöbb ilyen eset Ázsiában történt – csak Kína 11 kétes dokumentumért felelős.

Az egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező lap, a Lancet is kénytelen volt visszatáncolni a hidroxiklorokint potenciális gyógyszerként bemutató cikktől, ugyanis bizonyították a szerről, hogy semmilyen hatása nincs a COVID-19 kórokozójával szemben.

Az eset miatt az Egészségügyi Világszervezet is felfüggesztette a korábban malária ellenszereként használt készítmény vizsgálatait és alkalmazását, a tudósok pedig nemtetszésüket fejezték ki a folyóirat elbírálási rendszere és adatfeldolgozása kapcsán.

Később egy másik, potenciális orosz koronavírus-vakcináról írt publikáció is komoly ellentmondást váltott ki a tudósok részéről, amelynek hatásár 30 európai szakértő nyílt levélben kérte a Lancetet, tegye közzé a kutatás részleteit, amit a mai napig nem teljesítettek.

Bramstedt szerint az egész tudományos társadalom óriási nyomás alatt van, ezért nem tartja meglepőnek, hogy ennyi pontatlanság születik: