Egyre nehezebben állapítható meg tünetek alapján a koronavírus-fertőzés
Komoly fejtörést okozhat az orvosoknak a COVID-19 fertőzés diagnosztizálása, mivel a legújabb kutatásból kiderült, hogy a páciensek 86 százalékánál nem jelentkeztek a klasszikusnak mondható szimptómák, mint például a köhögés, a láz, valamint az ízlés- és szaglásvesztés.
Bagamér, 2020. szeptember 29.
Egy diák testhõmérsékletét mérik érkezéskor a Bagaméri Általános Iskola és Alapfokú Mûvészeti Iskola bejáratában 2020. szeptember 29-én. A koronavírus-járvány második hulláma miatt október 1-jétõl valamennyi köznevelési intézményben a belépéskor megmérik a diákok és a dolgozók testhõmérsékletét, hogy kiszûrjék a betegeket és ezzel csökkentsék a fertõzés kockázatát.
MTI/Czeglédi Zsolt
Komoly fejtörést okozhat az orvosoknak a COVID-19 fertőzés diagnosztizálása, mivel a legújabb kutatásból kiderült, hogy a páciensek 86 százalékánál nem jelentkeztek a klasszikusnak mondható szimptómák, mint például a köhögés, a láz, valamint az ízlés- és szaglásvesztés.
A brit Nemzeti Statisztikai Iroda által összegyűjtött adatok alapján elkészített tanulmányban mintegy 36 ezer angliai lakoson végeztek összehasonlításokat a tudósok, akik a helyi populációból lettek kiválogatva.
Az adatokból kiderült, hogy 36 ezerből 115 személy koronavírustesztje lett pozitív, ami 0,32%-os fertőzöttségi rátának felel meg. A betegek közül csupán 16-an (13,9%) észleltek magukon tüneteket, 99-en (86,1%) a mintavételezés napján semmilyen panaszról sem számoltak be.
Irene Petersen, a University College London epidemiológus és egészségügyi informatikus professzora a Clinical Epidemiology tudományos folyóiratban közzétett elemzésben azt írta,
„Mivel a pozitív tesztet produkáló személyek nagy része tünetmentesnek bizonyult, ezért a jövőben drasztikus változtatásokat kell eszközölnünk a stratégiánkban. Egy sokkal szélesebb körű teszteléssel elcsíphetjük a csendes terjesztőket, ezáltal megakadályozhatjuk a járványok jövőbeni kitörését.”
A közvélemény-kutatást és a minták begyűjtését április 26. és június 27. között végezték el a kutatók. Petersen hozzátette, a tömeges tesztelés és a kontaktusok nyomon követésével lehetne még a csírájában elfojtani a gócpontok kialakulását, ehhez azonban megfelelő infrastruktúra szükséges.
Ha egy ilyen hatékony eljárást alkalmaznának, azzal nemcsak hogy a tünetmentes hordozókat tudnánk azonnal izolálni, hanem minimalizálhatnák a helytelen diagnózisokat is, hiszen sokszor az enyhe, megfázásszerű szimptómákkal rendelkező betegeket helytelenül nem tesztelik le a hatóságok.
A kutatás szerzői kiemelték, hogy a tünetmentesség a mintavételezés napján nem garancia arra, hogy később ne jelenjenek meg a panaszok, egyúttal figyelmeztettek, országonként, azon belül régiónként is eltérhetnek az ezzel kapcsolatos adatok.
