A minisztérium tájékoztatása szerint az elkülönített forrásokat nem csupán új drónok beszerzésére, hanem a már leszállított fegyverek karbantartására és kiszolgálására is fordítják. A közlemény kitért arra is, hogy az elmúlt hat hónap során az Egyesült Királyság közel 50 000 katonai célú drónt juttatott el Ukrajnába, amiket további 20 000 darab egészített ki a Nagy-Britannia és Lettország által közösen irányított drónkoalíción keresztül.

John Healy brit védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság teljes mértékben támogatja Donald Trump amerikai elnök kezdeményezését, amely az ukrajnai fegyverszállítások koordinált bővítését célozza meg. „A brit kormány támogatja ezt a politikát, és teljes mértékben részt veszünk annak sikerre vitelében Ukrajna azonnali harcának megerősítése, valamint a saját és az európai biztonság érdekében” – idézte Healy nyilatkozatát a közlemény.

A brit védelmi tárca arról is beszámolt, hogy rövidesen egy új együttműködési megállapodást jelentenek be Németországgal, amelynek célja, hogy kulcsfontosságú légvédelmi lőszerekkel lássák el Ukrajnát. A közös program keretében Németország több mint 170 millió eurós támogatást biztosít, amelyet a fegyverrendszerek gyártására és szállítására fordítanak.

Trump zöld jelzést adott

A TASZSZ a cikkében megjegyzi, közben Donald Trump amerikai elnök jelezte, hogy az USA továbbra is folytatja a fegyverszállításokat Ukrajnának, amennyiben Európa fizeti a szállítások költségét. A fegyverek és haditechnikai eszközök átadását a NATO koordinálja, a tervek szerint 17 darab Patriot légvédelmi rendszert is tartalmazva.

Mindeközben több európai ország óvatos álláspontra helyezkedett az új amerikai fegyverkezési kezdeményezéssel szemben. A La Stampa olasz napilap korábban arról számolt be, hogy Olaszország nem kíván újabb amerikai fegyvereket vásárolni Ukrajna számára, mivel a pénzügyi lehetőségei korlátozottak. A Politico pedig úgy értesült, hogy Franciaország sem kíván részt venni az Egyesült Államok által kezdeményezett fegyverátadási programban, míg Csehország és Magyarország szintén nem csatlakozik a közös vásárláshoz.

A kialakuló helyzet világosan mutatja, hogy míg néhány európai ország, köztük az Egyesült Királyság és Németország, hajlandó jelentős katonai támogatást nyújtani Ukrajnának, addig más tagállamok a gazdasági realitások és belpolitikai megfontolások miatt távolságtartóbb álláspontra helyezkednek. Ez a megosztottság hosszabb távon is kihívást jelenthet a NATO és az Európai Unió egységes ukrajnai politikájának kialakítása során.