Európára is átterjedhet az Egyesült Államok és Kína közötti chipháború

Nagy-Britanniában a Newportban található Newport Wafer Fab chipgyár egy éve került a sanghaji Wingtech Nexperia nevű holland leányvállalatának kezébe, azonban a kormány utasította őket, hogy váljanak meg legalább 86%-ától az üzemben való részesedésüktől. A gyár vezetése szerint 600 munkahely forog emiatt kockán.

Mindez nem sokkal azután történt, hogy a német gazdasági minisztérium megtiltotta az Elmos Semiconductor nevű, autókba szánt félvezetőket gyártó cégnek, hogy dortmundi üzemét a kínai Sai Microelectronics Silex nevű svéd leányvállalatának adja el, írja a CNN. Soron kívül 2025-től kétéves Airbnb-moratórium lép életbe Budapesten

A két eset az Egyesült Államok és Kína között a chipgyártás terén növekvő feszültség Európára gyakorolt hatását demonstrálja, a nyugati döntéshozók ugyanis próbálják elkerülni, hogy kulcsfontosságú iparágak kerüljenek kínai befolyás alá. A két meghiúsult üzlet azért is fontos a lap által megkérdezett szakértők szerint, mert mindkét esetben úgy tűnt, már minden nyélbe volt ütve.

A Newport Wafer az első olyan vásárlás, amit a januárban hatályba lépő nemzetbiztonsági befektetési törvény (NSI) miatt hiúsul meg. A Nexperia múlt héten közleményben arról írt, „sokkolta őket, hogy a kormány még csak meg sem próbált egyeztetni velük”, míg csütörtökön a gyár szakszervezete politikai döntésnek bélyegezte a vásárlás visszafordítását, ami „Karácsony előtt veszélyezteti az alkalmazottak megélhetését.”

Az Elmos esetében a hatóságok először jelezték, bizonyos feltételekkel elfogadnák az üzletet, a cég ki is emelte, hogy egy átvilágítási folyamatot követően még az engedély vázlatát is megosztották velük.

Alexander Rinne, egy müncheni nemzetközi ügyvédi iroda vezetője szerint azonban megijedhettek, hogy ha a döntéshozók rábólintanak az üzletre, Németország egyik kulcsfontosságú iparágából, az autógyártásból szivároghat Kínába fontos tudás.

Az Egyesült Államok a chiphiányt nemzetbiztonsági ügynek nyilvánította, több korlátozást is bevezetett, többek között az Nvidiának és az AMD-nek is megtiltották, hogy nagy teljesítményű félvezetőket exportáljanak Kínába és hasonló lépésekre biztatták szövetségeseiket is.

Pár hónappal később a Biden-kormány olyan exportszabályozást vezetett be, ami megakadályozta, hogy kínai cégek chipeket és chipgyártáshoz szükséges eszközöket vásároljanak az USA-ból a kormány engedélye nélkül.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg mindeközben a nyugati államokat arra szólította fel, „vigyázzanak, nehogy újabb szektorokban támaszkodjanak túlságosan” Kínára, mivel úgy látja, az ázsiai ország „egyre nagyobb erőfeszítéseket tesz” annak érdekében, hogy a nyugati infrastruktúrában, beszállítói láncokban és iparágakban szerezzen egyre nagyobb befolyást.

Kína külügyi szóvivője, Mao Ning múlt pénteken a két esetről szóló kérdésre válaszolva arról beszélt, a brit kormánynak igazságos üzleti környezetet kell teremtenie a kínai cégek számára, a Newport Wafer megvásárlásával kapcsolatban ugyanis „a nemzetbiztonság fogalmát túlnyújtva visszaéltek az állam hatalmával.”

Egy másik külügyi szóvivő, Csao Li-csian arra szólította fel Németországot és más országokat, hogy „tartózkodjanak a normális gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok politikai játszmákra való felhasználásától.” Az Elmos esetét nem említette meg külön.

Mindkét országban olyan törvényeket hoztak a közelmúltban, amely megkönnyíti, hogy az említett két üzlethez hasonlókba szükség esetén a kormány belenyúlhasson, ha nemzetbiztonsági érdekeik ezt kívánják.

A Milbank londoni jogásza, Andrea Hamilton szerint a brit kormány lépéseinek határa akkor válik nyilvánvalóvá, ha a Nexperia jogi lépéseket tesz a Newport Wafer megszerzéséért, nyilatkozataikból pedig az derül ki, hogy erre készülnek.

A csata újabb színtere Hollandia lehet, ahol a kormányra már nyomást gyakorol az Egyesült Államok, hogy csökkentsék a Kínába irányuló exportot, főleg az ASML részéről, akik piacvezetők a chipgyártáshoz szükséges gépek előállításában.

Liesje Schreinemacher külkereskedelmi miniszter azonban leszögezte, nem fogják „egy az egyben lemásolni” az amerikai tiltást, ehelyett saját megoldással rukkolnának majd elő, amelynek részletei egyelőre nem ismertek.