Egyelőre stagnál a jövedelem növekedése Magyarországon, de lenne kiút
Hazánk még a folyamatos gazdasági növekedés ellenére sem érte el a közepes jövedelmű országok fejlettségi szintjét, azonban az innovációs képesség javításával és az oktatás korszerűsítésével már most lehetne tenni azért, hogy kikerüljünk ebből a gödörből.
Szentgotthárd, 2020. december 4.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k) gyárlátogatáson a Kiswire Szentgotthárd Kft. szerződésátadási ünnepsége után Szentgotthárdon 2020. december 4-én. A Kiswire Szentgotthárdon 560 millió forint beruházással növeli a gumiabroncsok megerősítését szolgáló acélszálak gyártási kapacitását, amelyhez a magyar kormány 238 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít, ezáltal a cég 190 munkahelyet véd meg.
MTI/Varga György
Hazánk még a folyamatos gazdasági növekedés ellenére sem érte el a közepes jövedelmű országok fejlettségi szintjét, azonban az innovációs képesség javításával és az oktatás korszerűsítésével már most lehetne tenni azért, hogy kikerüljünk ebből a gödörből.
Az InfoStart elemzéséből megtudhattuk, hogy bár a kevésbé fejlett országok egy bizonyos pontig gyorsan le tudják dolgozni hátrányukat, egy szinten mintha betonfalba ütköznének, és leállna az emelkedés. A Kopint-Tárki vezérigazgatója a lap felkeresésére elmondta, Magyarországon is ugyanez a helyzet.
Európában hazánk a közepes jövedelműek csoportjának alsó perifériáján mozog, és még a V4-ek között is a gyengébben teljesítők kategóriájába tartozik. Amíg Szlovénia és Csehország a GDP-t figyelembe véve az EU-s átlag 90-95 százalékán áll, addig Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon ez az arány csupán 70 százalék.
A megtorpanó fejlődésnek rengeteg tényezője van, a legjellemzőbb faktor a külföldi tőke magas aránya, ami a kezdetekben erősen támogatja a növekedést, viszont amikor egy vállalat külföldre megy, és ott létesít telephelyet, a termelést is kiviszi, az azt megelőző fázisokat azonban itthon hagyja.
Általánosságban elmondható, hogy maga a termelés által keletkezik a legkevesebb hozzáadott érték. A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint az egész termelési fázist és értékláncot tekintve alacsony az egy főre hozzáadott érték Magyarországon. A szakember hozzátette, a jövőben minden azon múlhat, hogy a belföldi cégek milyen innovációs hajlandósággal fognak rendelkezni, továbbá miként fejlődik az oktatás.
