Egyre nagyobb az aggodalom a szakértők körében a part menti alga erdők jövőjével kapcsolatban, amelyeket olyan globális problémák is veszélyeztetnek, mint a klímaváltozás, és sok helyi tényező is, mint például a környezetszennyezés, túlhalászat, és a sekély vizek ülepedése. Van egy hely azonban, amely változatlannak tűnik, az idő múlása ellenére. 

Alan Friedlander, a National Geographic Society Érintetlen Tengerek projektjének vezetője, és kollégái meglátogatták a Tierra del Fuego alga erdőt Argentínában, amely nem változott szinte semmit 1973 óta, köszönhetően a félreeső elhelyezkedésének. Megállapították, hogy a terület szinte alig változott azóta. 

„A tengeri alga erdő, amely Dél-Amerika legdélibb csücskénél van, az egyik legősibb a Földön, és nem változott számottevően az 1970-es évek óta, amikor először tanulmányozták őket”

mondta Friedlander. 

A kutatók búvárokkal együttműködve gyűjtöttek adatokat, amelyekből kiderült, hogy a Tierra del Fuego ökoszisztémája nem változott sokat. Az algák és más állatok, mint a tengeri sün, vagy tengeri csillagok is hasonló mennyiségben voltak jelen, mint 1973-ban, nem tudtak a tengeri sünök túlszaporodni, ami az algák kipusztulásához vezethet.

Friedlander és csapata a helyi vizsgálatokkal egy időben a műholdképeket is tanulmányozta, amelyek 1998 óta érhetőek el, és ezeknek a segítségével vizsgálták az erdő kiterjedését. Nem találtak hosszú távú trendre utáló jelet az elmúlt 20 évben. Megvizsgálták a területen élő halakat is, és azt találták, hogy a tengerjárástól függően változik a területen előforduló halak faja, és száma. 

Viszont azért, mert az elmúlt években nem történt semmilyen nagy változás, nem jelenti azt, hogy az algaerdő nincs kitéve veszélyeknek a jövőben, figyelmeztetnek a kutatók. A tenger hőmérsékletének folyamatos növekedése megváltoztathatja őket, különösen, ha nem érünk el sikereket a klímaváltozás elleni küzdelemben. 

Argentína 2018-ban létrehozta a Yaganes Tengeri Nemzeti Parkot a Tierra del Fuego területén, és csak tudományos kutatásokat engedélyeznek a területen. Friedlander szerint ez a lépés segíthet az algaerdő megőrzésében. 

„Ez a régió az egyik utolsó nagy algaerdő ökoszisztéma, sok tengeri madárnak, emlősnek ad otthont, és nagyon magas a biodiverzitás a területen. Sürgősen meg kell védenünk ezt a területet a biológiai sokfélesége miatt.” 

A teljes tanulmány angolul elérhető a Plos One oldalon.