A jelenség lényege, hogy a koszorúér falának rétegei váratlanul elszakadnak egymástól, és a rétegek közé beáramló vér vérrögképződést indíthat el, ami akár a szív vérellátásának teljes elzáródásához is vezethet. A tünetek – például mellkasi fájdalom, kar‑, nyak‑ vagy állkapocsfájdalom, szédülés, hányinger – könnyen összetéveszthetők egy klasszikus szívinfarktus jeleivel.

A SCAD különlegessége, hogy nem köthető a hagyományos szívbetegségi rizikófaktorokhoz, és gyakran teljesen egészséges embereknél jelentkezik. A kutatások szerint az esetek túlnyomó többsége – mintegy 80 százaléka – nőknél fordul elő, jellemzően 45 és 53 éves kor között, és gyakran a terhesség alatt vagy közvetlenül utána alakul ki.

A Brit Szívalapítvány (BHF) hangsúlyozza: „Fontos, hogy kivizsgáltasd magad, ha SCAD‑ra utaló tüneteid vannak, hogy minél előbb diagnosztizálhassák.” A szervezet szerint „az állapot jelenleg nem jelezhető előre és nem előzhető meg” – vagyis nincs olyan életmódbeli tényező vagy vizsgálat, amely biztosan csökkentené a kialakulás kockázatát.

A SCAD tünetei a következők lehetnek:

• mellkasi fájdalom vagy szorítás
• fájdalom a karokban, nyakban, állkapocsban, hátban vagy a gyomortájékon
• szédülés, bizonytalanságérzés
• légszomj vagy szokatlan fáradtság
• hányinger
• hideg verítékezés

A BHF arra figyelmeztet, hogy minden mellkasi fájdalmat komolyan kell venni, és ilyen esetben azonnal sürgősségi segítséget kell hívni. A szervezet szerint sokan azért késlekednek, mert úgy gondolják, nem tartoznak a szívroham szempontjából veszélyeztetett csoportba – a SCAD azonban éppen azért veszélyes, mert teljesen váratlanul jelentkezhet – írja a cikkében a WalesOnline.

A kezelési lehetőségek között szerepelhet a vérrögképződést gátló gyógyszeres terápia, ritkábban stent beültetése vagy koszorúér‑áthidaló műtét, de a beavatkozás típusa mindig az érintett ér sérülésének mértékétől függ. A SCAD‑ot gyakran csak egy már bekövetkezett szívroham után diagnosztizálják, mivel a tünetek és a lefolyás sokszor megtévesztőek.

A BHF szerint a diagnózis érzelmileg is megterhelő lehet: „A SCAD diagnózisa ijesztő lehet, különösen, ha egy sürgősségi esemény után derül ki. Sok beteg elszigetelődést él meg az állapot ritkasága miatt.” A szervezet arra biztatja az érintetteket, hogy beszéljenek érzéseikről családtagokkal, háziorvossal, rehabilitációs nővérrel vagy pszichológussal, illetve online támogató csoportokhoz is fordulhatnak segítségért.

A SCAD tehát olyan ritka, kiszámíthatatlan állapot, ami nél a gyors felismerés és a sürgősségi ellátás életmentő lehet – ezért minden szokatlan mellkasi panaszt komolyan kell venni.