Egy összehasonlítás arról, miben hoz különbséget a koronavírus elleni lezárás
Már egy év eltelt a SARS-CoV-2 vírus világjárvánnyá válása óta, és továbbra is vitatott kérdés, vajon milyen hatékony védekezési mód a teljes lezárás. A különbség érzékeltetésére az Egyesült Államok szolgál példát, azon belül is Florida és Kalifornia összehasonlítása, amely két teljesen eltérő stratégiát alkalmazott.
A két állam teljesen eltérő taktikát alkalmazott a vírus legyőzésére, mely a COVID-19 halálozási rátáiban is megmutatkozik, ugyanis Florida a 25., míg Kalifornia a 29. legsúlyosabb halálozási rátával rendelkezik az USA-n belül – mutat rá a Los Angeles Times. Ez annyit jelent, hogy Floridában 11 százalékkal több ember hal meg lakosságarányosan, mint Kaliforniában.
A világ minden pontján tapasztalható, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésbe kezdenek belefáradni az emberek: van olyan, akinek mentális szempontból jelent elképesztő terhet, mások a pénzügyi tartalékaikat kezdik felélni, olyanok is vannak, akik pedig a munkájukat elvesztették. A lezárással kapcsolatos kritikák mentén pedig érdemes összehasonlítani a két állam stratégiáját.
Kalifornia alapvetően a szigorú lezárásokkal, különböző megelőző óvintézkedésekkel próbálta megfékezni a járványt. A legtöbb vendéglátóegység legalább egy kis időre bezárt, kötelezővé vált a maszkviselés, stb. Florida ezzel szemben egy szabad megközelítést alkalmazott, és csekély mértékű korlátozást vetettek ki az államon belül.
Kaliforniának alacsonyabb a halálozási rátája, mint Floridának
Amennyiben Kaliforniának is ugyanakkor halálozási rátája lenne, mint Floridában, akkor 6000-rel több kaliforniai vesztette volna életét a vírus szövődményeiben. Ezzel szemben, ha Florida rendelkeznek ugyanakkora halálozási rátával, mint Kalifornia, akkor pedig 3000-rel kevesebb floridai vesztette volna életét a pandémia során.
A koronavírus következtében, egymillió lakosra levetítve 1385 kaliforniai vesztette életét, szemben Floridával, ahol ugyanúgy egymillió lakosra levetítve 1538 a halálos áldozatok aránya. A fertőzöttek számában már csekélyebb a különbség: egymillió lakosra levetítve Kaliforniában 91 ezer fertőzöttet találtak, míg ez az arány Floridában 94 ezer fertőzöttre jön ki.
A Los Angeles Times megjegyzi, ennek kettő magyarázata lehet. Az egyik, hogy kevesebb emberen végeztek koronavírus-tesztet Floridában, a másik pedig, hogy valamilyen körülmény – például kor vagy alacsonyabb túlélési ráta – miatt több koronavírus-fertőzött beteg hunyt el a kórházakban.
Florida nyári hulláma az Egyesült Államok egyik legbrutálisabb járványkitörése volt
A járvány tavaszi hulláma során Florida és Kalifornia nagyon hasonló halálozási rátával rendelkezett, ugyanis mindkét állam kormányzója kijárási korlátozásokkal és lezárással próbált védekezni. A nyári hullám elérkezésekor azonban kijött a különbség: Kalifornia ismét bezárt mindent, köztük éttermeket és kondikat, míg Florida egyáltalán nem.
Habár a tél folyamán Kalifornia nagyon súlyos hullámmal – egy időben globális viszonylatban is az egyik leginkább járvány sújtotta terület volt – küzdött, Floridáról ugyanez volt elmondható a nyári hónapok folyamán, amikor minden amerikai államhoz képest is brutális volt a járvány terjedése, a halálos áldozatok száma pedig az egekbe szökött.
Florida pechére ráadásul pont akkor kapta el őket még a súlyos nyári járványhullám, amikor még nem álltak rendelkezésre megfelelő gyógymódok, így alacsonyabb volt a túlélési rátája a súlyos lefolyású betegeknek. Ezt emelte ki Dr. Robert Kim-Farley, az UCLA egyetem epideimológusa is:
Kalifornia nagy járványhulláma ősszel, és még inkább télen érkezett el
Mint említettük, az őszi és téli hónapok folyamán Kalifornia világviszonylatban is az egyik legsúlyosabb járványkitöréssel küzdött meg. Január végére ez a helyzet már annyira rossz lett, hogy az Egyesült Államok viszonylatában a legsúlyosabb halálozási rátával rendelkeztek.
Ez részben arra vezethető vissza, hogy a kaliforniaiaknál erősen beütött a „járványügyi fáradtság”, vagyis egyre inkább elkezdett elegük lenni a korlátozásokból, ezáltal pedig a korábban meglehetősen hatékonynak bizonyuló lezárás egyre kevésbé vált hatékonnyá.
Los Angeles megyében volt a legrosszabb a helyzet, amely társadalmi-gazdasági szempontból sem volt éppen szerencsés, ugyanis az állam legszegényebb régiójáról beszélünk, ahol a túlzsúfolt lakóház-dzsungelek és a nyomor a jellemző.
Ez leginkább az ott élő, nagy létszámú munkásosztályt és az afroamerikai közösséget érintette, akiknek ezen körülmények mellett mindennap el kellett menniük otthonról, hogy munkába menjenek – már akinek nem vitte el a járvány a munkáját is.
Kaliforniai epidemiológusok pedig szinte egyöntetűen állítják, amennyiben a kormányzó nem rendelt volna általános otthonmaradást, magyarán kijárási korlátozást, akkor ez a helyzet akár számottevően rosszabb is lehetett volna az elszegényedett megyében, és átfogóan az államban.
Az állam nagy része sokkal jobban megúszta, mint Los Angeles megye
Az egyik legfőbb oka annak, hogy Kalifornia halálozási rátája a téli járványhullám ellenére is jobb maradt, mint Florida halálozási rátája, hogy az állam többi részén messze nem volt ilyen pokoli a helyzet, mint Los Angeles megyében, jóval alacsonyabb halálozási ráta volt az általános.
Bay Area környékén például harmadakkora volt a járvány halálozási rátája, mint Los Angeles megyének. Még egy adat, ami érzékelteti, hogy a már sokadik alkalommal emlegetett megye micsoda pokollal nézett szembe: mint írtuk, Floridának jelenleg 11 százalékkal van több halálos áldozata, ám ha Los Angeles megyét kivonnánk, ez a szám 39 százalékra ugrana.
A Floridai előnyök, amelyek magyarázzák az enyhébb téli hullámot
A kaliforniai lakosok 55 százaléka járványügyi szempontból úgynevezett „kiemelt kockázati kategóriába” tartoznak, vagyis valamilyen alapbetegséggel rendelkeznek, vagy idősebbek. Ugyanez a szám Floridánál radikálisan alacsonyabb, összesen 25 százalék.
A lakhatás területén is van előnye Floridának, ugyanis a magas kockázati helyszínnek minősülő túlzsúfolt lakótelepekből feleannyi van nekik, mint Kaliforniának. Flordiának előnye van abban is, hogy magasabb páratartalmú levegője van, a kutatók ugyanis arra találtak már korábban bizonyítékot, hogy a nedvesebb levegőben a vírus hamarabb a földre zuhan, így kisebb valószínűséggel fertőz meg embert.
A helyzet gazdasági oldala
Kaliforniában ugyan sokkal magasabb szintekre emelkedett a munkanélküliség, az állami költségvetés terén pozitívabban jöttek ki. Cikkünk írásának pillanatában Kalifornia 9.3 százalékos munkanélküliséggel küzd, míg Florida jóval alacsonyabb, 5.1 százalékossal. A floridai gazdaság gyorsan újranyitott, a turizmus újra pörögni kezdett, míg Kalifornia küszködött a védekezés jegyében bezárt üzletek miatt.
Kalifornia állami költségvetése viszont ennek ellenére meglehetősen ígéretesnek tűnik, és költségvetési többletük is kialakulhat akár. Ugyan nagyon megemelkedett a munkanélküliség, középosztálybeli és felsőosztálybeli kaliforniaiak millió tudták megtartani munkájukat, így megmaradt egy stabil adófizetői réteg.
Az állam adóbevételei ráadásul nőttek is, mivel a tőzsde a világgazdasági nehézségek ellenére szárnyalt, így a legvagyonosabb kaliforniaiak nagyobb tőkét tudtak felhalmozni, ezáltal több adót is tudtak befizetni. Mindeközben Floridában a költségvetésben hiány alakult ki, nem érkeztek úgy bevételek, mint amennyit az állam kiadott.
Összegzés
Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy Floridának nem jött be feltétlenül a taktikája, hogy a gazdasági szempontokra hivatkozva nem fognak nyártól kezdve szigorú korlátozásokat bevezetni, mivel az ismertetett adatok alapján kiderült, hogy csak a munkanélküliség terén sikerült pozitívan zárniuk Kaliforniával szemben.
Járványügyi szempontból pedig az a tény, hogy gyakorlatilag hamarabb csapott le rájuk az a halálos hullám, amely Kaliforniára a télen, nagyon megnehezítette a helyzetet, mivel akkor még nem volt ennyire előrehaladott a betegek kezelése.
Habár Kalifornia háromszor annyi munkát vesztett el, de Florida arányaiban nagyobb számú emberveszteséget szenvedett el. Ezek alapján pedig kiderült: még ha nem is extrém különbséget eredményezően, de mégis megéri kötelező maszkviseléssel és különböző korlátozásokkal védekezni, ha csak a járványügyi adatokat nézzük.
Figyelembe véve azt, hogy a munkahely elvesztése mekkora lelki teherrel jár, amely később családi, egészségügyi és gazdasági terhet is előidéz, akkor pedig egy nagy feketepont kerül vesztegzár mellé. Igazán nincs jó megoldás jelen helyzetben, de ezen összehasonlítás rávilágított arra, hogy a járványügyi adatok egy fokkal barátságosabbak, ha korlátozásokkal folyik a védekezés.