Egy ország stabilitása dől el az elkövetkezendő választáson
Parlamenti választásokat rendeztek a szombati nap folyamán Elefántcsontparton, amely egy kulcsfontosságú erőpróbája az ország stabilitásának négy hónappal azt követően, hogy véres politikai káoszba süllyedtek az elnökválasztásokat követően.
Abidjan, 2020. november 1.
Szavazók várakoznak hosszú sorban egy szavazóhelyiség előtt Abidjanban 2020. október 31-én, az elefántcsontparti elnökválasztás első fordulója napján. Az előrejelzések szerint a nyugat-afrikai országban 2010 óta hivatalban lévő Alassane Ouattara elnök győzelme várható.
MTI/EPA/Legnan Koula
Az elnökválasztás győztese, Alassane Outtara hajlandó lenne a békülésre korábbi ellenfelével, Laurent Gbagbóval, akinek pártja hosszú évtizede tartó „tradícióját” szakította meg azzal, hogy ezúttal nem bojkottálják a választások.
A mostani választás az elefántcsontparti törvényhozók megválasztásáról szól, a saját parlamentjükként szolgáló Nemzeti Gyűlés 255 székéről, amelyre idén körülbelül 1500 jelölt pályáz – számolt be róla a France24.
Outtara is leadta már a maga szavazatát, melyet követően úgy fogalmazott, nagyon reméli, hogy a 2010-es és 2020-as elnökválasztásokkal kapcsolatos „szerencsétlen események” már a múlt részét képezik. Ez alatt a választások mentén kialakult politikai erőszakra utalt, amely több ezer elefántcsontparti életét követelte.
Az október 31-én megrendezett elnökválasztással szemben a parlamenti választások kampánya és eddigi megrendezése meglehetősen békés körülmények között zajlott eddig, sokan bizakodva, a változás reményében mentek el szavazni.
A legutolsó, 2016-os parlamenti választások során Outtara pártja, az RHDP összefogott a jobbközép Elefántcsontparti Demokrata Párttal (PDCI), amelynek köszönhetően abszolút többséget, összesen 167 széket szereztek a Nemzeti Gyűlésben.
A helyzet azonban a mostani választásokra megfordult, ugyanis a PDCI választási összefogást kötött Demokráciáért és Szolidaritásért (EDS) nevű balközép koalícióval, melynek első számú mozgatórugója Gbagba pártja, az Elefántcsontparti Népi Front (FPI).
A választási összefogással elsősorban az a cél, hogy megakadályozzák Outtara pártját, hogy konszolidálni tudják „abszolút hatalmukat”. Ebből kifolyólag számos szakértő úgy véli, nagyon szoros lehet a választás végkimenetele, akár a függetleneken is múlhat, merre billen el a hatalmi egyensúly.
Mi az oka a politikai válságnak?
Az október 31-i elnökválasztás során brutális erőszak tört ki, amely 87 ember életét követelte a világ legnagyobb kakaótermelő országában, valamint több száz ember megsebesült. A harcok Outtara miatt törtek ki, aki harmadjára is elindult zsinórban a választásokon – amit az alkotmány értelmében nem tehetett volna meg.
A 79 éves vezető így visszatért a hatalomba elsöprő többséggel, ám ez annak köszönhető, hogy az ellenzék bojkottálta a választásokat, így bár Outtara megszerezte a hatalmat, annak a megkérdőjelezhető legitimitása politikai válságba taszította az országot.
Outtara megpróbált békét kötni Gbagbóval, aki még 2011-ben indított egy lázadást ellene, amely később polgárháborúvá formálódott. Gbagbo vesztesen került ki az akkori választásból, melyre válaszul támadást indított Outtara szimpatizánsai ellen, mely több ezer ember életét követelte, és mélyen megosztottá tette az országot.
Gbagbo később a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé is került, elsősorban háborús bűntettek miatt, amiért többek között libériai zsoldosokat bérelt fel saját maga oldalára. 2019-ben végül felmentették a vádak alól, már csak a fellebbezés elbírálására kell várnia.
