Minden bizonnyal sokan megtapasztalták már azokat a kellemetlen tüneteket, amelyek egy-egy kiadós étkezés után jelentkeztek: teltségérzet, puffadás, erőtlenség, tompaság, gyötrő fáradtságérzet, esetleg szédülés, fejfájás, koncentráció hiánya. A jelenség leírására külön szavunk is van, ami nem más, mint a kajakóma – írja az Origo. Egyúttal azt is megtapasztalhattuk, hogy a kajakóma mértéke függ az elfogyasztott ételektől is. Például egy-egy többfogásos ünnepi lakoma zsíros húsételekkel és édességhegyekkel sokkal jobban megfeküdte a gyomrunkat, ezáltal fáradtabbnak éreztük magunkat, mintha egy adag csirkés salátát ettünk volna.

Tehát egyenesen következtethetünk arra, hogy a túlevés és a kajakóma kéz a kézben járó jelenségek. A cikk szerint ennek tudományos, orvosi oka van: a magas glikémiás indexű élelmiszerek, tápanyagok a vércukorszintet gyorsan megemelik, a glükóz az emésztőrendszerből a véráramba kerül, és beindul az inzulin termelődése. Az inzulin lehetővé teszi a glukóz felszívódását a véráramból, ugyanakkor az ennek következtében kialakuló, hirtelen vércukorszint-ingadozás egy szénhidrátokban gazdag étkezést követően képes álmosságot, fejfájást is előidézni. Az inzulin teszi lehetővé, hogy a triptofán nevű esszenciális aminosav átjusson a vér-agy gáton. A triptofánnak szerepe van a szerotonin szintézisében. A szerotoninszint növekedése pedig álmosságérzetet okoz – magyarázzák.

Nem véletlen az sem, hogy bizonyos anyagcsere- és hormonbetegségekben (inzulinrezisztencia, cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek, policisztás petefészek szindróma) szenvedő emberek sokkal gyakrabban tapasztalnak falási rohamokat, túlevést, ezáltal kajakómát is. Ám időnként még a legfegyelmezettebb emberrel is megesik, hogy többet eszik a kelleténél (elég csak egy-egy csábító ebédre vagy egy céges vacsorára gondolni, vagy a hotelben felszolgált svédasztalos reggelire, amikor egymás mellett sorakoznak a jobbnál jobb ételek), majd rövidesen eléri a kajakóma. Ilyenkor az a legjobb, ha (akármennyire is az ellenkezője esne jól) kerüljük a hosszas lustálkodást, különösen, hogy nincs is rá mindig lehetőségünk (pl. a munkahelyen).

Ehelyett felélénkíthetjük magunkat néhány könnyedebb tornagyakorlattal, fejkörzéssel, esetleg folyadékot vihetünk be a szervezetbe (lehetőleg tiszta víz, cukormentes zöld tea vagy limonádé formájában). De az is segíthet, ha étkezés után sétálunk egyet a friss levegőn. Míg ha otthon ér el minket a kajakóma, egy 15-20 perces csendespihenő belefér, ez azonban ne nyúljon hosszú órákra, mert annál nehezebb lesz rávenni magunkat, hogy folytassuk a napot. Hosszútávon azonban az segít igazán, ha életmódot váltunk, és egy kiegyensúlyozott, sovány fehérjékben, zöldségben-gyümölcsben és teljes kiőrlésű gabonákban bővelkedő étrendet folytatunk, de például a mediterrán diéta is jó választás lehet.

A jó zsírok nagyon fontosak egészségünk szempontjából, ne hagyjuk hát ki az étrendünkből. Erről itt írtunk bővebben. Korábban egyébként arról is beszámoltunk, hogy ha a migrénről van szó, egyes élelmiszerek is kiválthatják a tüneteket, ezáltal jobb, ha mértékkel fogyasztjuk őket. Persze az is tény, hogy sokak számára csak a szakértői segítség nyújthat megoldást a problémára, de óvatosnak lenni sosem árt, főleg akkor, ha a megelőzésen van a hangsúly. Míg ebben a cikkben arra tértünk ki, hogy rákot és más egészségügyi problémákat is okozhat az egyik húsféle. Ami arra utal, hogy a legjobb döntés, ha a halakat, a szárnyasokat és a borjúhúst részesítjük előnyben.