„A megállapodás, amit Izrael és Irán között sikerült tető alá hozni, nem jöhetett volna létre Amerika B-2-es bombázópilótái nélkül” – írta Trump, aki a jelenlegi politikai helyzetet saját külpolitikai sikerének tekinti, noha sem Teherán, sem Jeruzsálem nem erősítette még meg hivatalosan a tűzszünet létrejöttét.

Trump, aki a 2024-es választásokat követően újra elfoglalta a Fehér Házat, úgy véli, hogy az iráni nukleáris létesítmények elleni célzott támadás nemcsak katonai, hanem diplomáciai fordulópontot is jelentett. Bejegyzésében úgy fogalmazott, szükséges volt az akciójuk.

„Két nappal ezelőtti missziónk, amely során precíziós csapást mértünk Irán nukleáris létesítményeire, összefogásra késztette a szereplőket, és ez vezetett a megállapodáshoz.” – fogalmazott az USA elnöke, aki az iráni rakétatámadást gyengének minősítette.

A fenti kijelentés különösen furcsa annak tudatában, hogy a nemzetközi közvélemény – köztük több NATO-tagállam is – aggodalmát fejezte ki az amerikai katonai fellépés következményei miatt. Ugyanakkor Trump álláspontja szerint épp az erő demonstrálása vezetett a diplomáciai áttöréshez, és nem kizárható, hogy ezzel a retorikával saját külpolitikai örökségét próbálja megerősíteni a kampányidőszakban is gyakran emlegetett „béke erővel” doktrína jegyében.

Miközben a világ figyelme továbbra is az iráni-izraeli viszony alakulására szegeződik, és a térség stabilitása még korántsem tekinthető biztosítottnak, Trump bejegyzései egyértelműen azt a narratívát erősítik, miszerint az Egyesült Államok kulcsszereplőként járult hozzá az eszkaláció megfékezéséhez.