A Financial Times szerdai beszámolója szerint a hivatalos pénzügyi alap gyakorlatilag üres, miközben a politikai és jogi bizonytalanságok miatt a testület még mindig nem tudta megkezdeni tényleges működését.

A tagországok korábban összesen 7 milliárd dollár támogatást ígértek a gázai segélyprogramokra, Donald Trump pedig további 10 milliárd dolláros amerikai hozzájárulást helyezett kilátásba. A lap által idézett, a folyamatot ismerő források ugyanakkor azt állították, hogy a Világbank kezelésében négy hónapja létrehozott hivatalos alapba eddig „egyetlen dollárt sem fizettek be”.

Kínos az ügy

A beszámoló szerint a Béketanács rendelkezik egy másik számlával is a JP Morgan amerikai pénzügyi szolgáltatónál, ahová már érkeztek befizetések, ennek működését azonban nem szabályozzák olyan független átláthatósági követelmények, mint a Világbank által felügyelt hivatalos alap esetében. Ez azért is érzékeny kérdés, mert az adományozók számára így jóval korlátozottabb az ellenőrzési lehetőség.

A Financial Timesnak nyilatkozó egyik illetékes úgy fogalmazott: „Ez idő szerint az adományozók más lehetőségek alkalmazása mellett döntöttek”. Hozzátette azt is, hogy a Béketanács majd egy „megfelelőnek ítélt időpontban” számol be pénzügyi helyzetéről saját igazgatótanácsának, amelyben amerikai kormányzati tisztviselők és más tanácsadók is helyet kapnak.

G

Kövess minket a Google-ben

Legyen a Liner a követett forrásod

Jelöld be a Linert követett forrásként a Google-ben.

Beállítom

A londoni üzleti lap információi szerint Marokkó eddig 3 millió dollárral, míg az Egyesült Arab Emírségek 20 millió dollárral támogatta a szervezet bolgár főképviselője, Nikolaj Mladenov hivatalának működését, valamint a Gázai övezet irányítására létrehozott palesztin testület munkáját.

Sok pénzről van szó

A Financial Times arról is írt, hogy az Egyesült Arab Emírségek további 100 millió dollárt különített el egy új gázai rendőri erő kiképzésére, a program azonban még nem indult el, a támogatást pedig befagyasztották. A lap két, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva számolt be erről.

A Béketanács szóvivője a lapnak azt mondta, már megkezdték a pályázatok kiírását a gázai biztonsági és újjáépítési programokhoz kapcsolódóan, ugyanakkor szerződések még nem születtek, „jórészt azért, mert még nem kezdtük el működésünket Gázában”. A szóvivő szerint ennek fő oka, hogy a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet továbbra sem szerelte le fegyverzetét.

A jelenlegi helyzet előzménye a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása volt, amikor a szervezet fegyveresei Izrael déli részén hajtottak végre összehangolt akciót. A támadásban 1200 ember vesztette életét, több mint háromezren megsérültek, valamint 251 túszt hurcoltak a Gázai övezetbe, akik közül többen később meghaltak. Izrael ezt követően nagyszabású katonai műveleteket indított azzal a deklarált céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai struktúráját.

A Financial Times emlékeztetett arra is, hogy az Európai Unió, az ENSZ és a Világbank legutóbbi közös felmérése szerint a Gázai övezet újjáépítéséhez a következő tíz évben több mint 70 milliárd dollárra lenne szükség.

Liner/MTI