DK: a kormány az egészségügy jelentős átalakítására készül
A DK azt mondja, két héttel ezelőtt egy titkolózásból, véletlenül derült ki, hogy a kormány mire készül.
Fotó: Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője, a párt árnyék-miniszterelnöke (elöl, k) és az árnyékkormánya tagjai a budapesti Off Kultúrszövőgyár Rendezvényközpontban tartott sajtótájékoztatón 2022. szeptember 19-én. A felső sorban: Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere, a vidéki önkormányzatokért felelős főtanácsadó, Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester, önkormányzati árnyékminiszter, Oláh Lajos parlamenti képviselő, környezetvédelmi és klímaügyi árnyékminiszter, Gy. Németh Erzsébet, a DK alelnöke, szociális és nyugdíjügyi árnyékminiszter, Varju László, a párt alelnöke, energia- és rezsiügyi árnyékminiszter, Dávid Ferenc, a DK országgyűlési képviselője, gazdasági árnyékminiszter, Benedek Szilveszter, a Veszprém megyei közgyűlésben dolgozó képviselő, mezőgazdasági árnyékminiszter, Kálmán Olga parlamenti képviselő, az árnyékkormány szóvivője (b-j). Az alsó sorban: Komáromi Zoltán országgyűlési képviselő, egészségügyi árnyékminiszter, Mustó Géza, a X. kerület rendvédelemért, közbiztonságért felelős alpolgármestere, az árnyékormány belügyminisztere, Rónai Sándor, a DK EP-képviselője, árnyék-külügyminiszter, Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, árnyék-kancelláriaminiszter, Bodnár Zoltán árnyék-pénzügyminiszter, Arató Gergely parlamenti képviselő, a kormányprogramért felelős árnyékminiszter és Kordás László bér- és munkaügyi árnyékminiszter (b-j).
MTI/Kovács AnikóA Demokratikus Koalíció árnyékkormánya hétfőn többek között egészségügyről, óvodapedagógusokról és foglalkoztatáspolitikáról szóló előterjesztéseket tárgyalt meg – jelentette be az Árnyékkormányinfó nevű budapesti, de online is közvetített sajtótájékoztatóján a párt ügyvezető alelnöke.
Molnár Csaba úgy fogalmazott: két héttel ezelőtt „tulajdonképpen egy titkolózásból, véletlenül derült ki”, hogy a kormány az egészségügy jelentős átalakítására készül. Hozzátette, a DK-nak az a nem megerősített információja, hogy a múlt heti kormányülésen az erről szóló tervezetet már el is fogadták mint „követendő koncepciót”.
A politikus azt állította, hogy az elképzelés szerint az állam elvenné az önkormányzatoktól a háziorvosi ellátást és az önkormányzati szakrendelőket. Ha ez megtörténik, akkor az forráskiesést is jelentene, mert az önkormányzatok jelenleg mintegy hatvanmilliárd forintot adnak saját költségvetésükből a szakrendelőiknek – közölte.
A kormány januártól az Országos Mentőszolgálatra bízná az ügyeleti rendszer működtetését
Az árnyék-kancelláriaminiszter arról is beszélt, hogy a kormány januártól az Országos Mentőszolgálatra bízná az ügyeleti rendszer működtetését. Az EP-képviselő elmondása szerint a kabinet megszüntetné a szabad orvosválasztás jogát, valamint „államosítaná és központosítaná” a laborpiacot.
Molnár Csaba kijelentette, hogy ha „a javaslat átmegy a magyar parlamenten akkor január 1-jével minden egyes magyar orvosnak megszűnik a jogviszonya”. Ehelyett egy új jogviszony jönne létre, amelynek „a legeslegfontosabb eleme” a korlátlan átvezénylési lehetőség lenne – állította.
Egy másik témára áttérve azt kérte, hogy a kormány által javasolt 10 százalékon felül további 45 százalékkal emeljék meg a pedagógus előmeneteli rendszer alapján besorolt óvodapedagógusok garantált illetményét. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott óvodai dolgozók bérét az A1-es fizetési fokozatban a minimálbérre, a B1-esben a garantált bérmimimumra, az F1-esben pedig a garantált bérminimum 130 százalékra kell felemelni – tette hozzá.
270 napra emelnék az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát.
Az óvodapedagógusok kafetériájába építsék be a lakhatási támogatást, valamint kapjanak továbbképzési támogatást az állam által előírt kötelező továbbképzésekhez – javasolta. Hozzátette: a DK megszüntetné az óvodai tanfelügyeleti rendszert. Molnár Csaba bejelentette, hogy a DK határozati javaslatot nyújt be, amely a jelenlegi 90 nap helyett 270-re emelné az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát. A járadék mértékét a jogosult átlagkeresetének hetven százalékában határoznák meg, de a maximuma nem lehetne több a mindenkori bruttó minimálbér 120 százalékánál – ismertette elképzelésüket.
Az ügyvezető alelnök emellett indítványozta, hogy a munkaadók biztosíthassanak a dolgozóinak adó- és járulékmentes rezsitámogatást, amelynek az érteke havonta maximum ötvenezer forint lehetne.
Megkérdezték az árnyék-kancelláriaminisztertől, a DK miért ellenezte a csepeli képviselő-testület ülésén, hogy parkot nevezzenek el a nemrégiben elhunyt Wittner Máriáról. Molnár Csaba azt felelte, hogy erről nem hallott, de nem tartja Wittner Mária „főleg rendszerváltás utáni életművét olyannak, hogy ez egy közpark felavatását indokolta volna”. Megjegyezte: „azt hiszem én is nemmel szavaztam volna”.
A Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampánytámogatásaira vonatkozó kérdésre válaszolva Molnár Csaba leszögezte, hogy a DK-hoz soha, semmilyen formában nem jutott ilyen típusú forrás. Arról is érdeklődtek nála, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a DatAdat Professional Kft. könyvelési anyagait. Molnár Csaba azt felelte, hogy a legcsekélyebb mértékben sem ismeri az ügy részleteit. Az elmúlt években azonban „megszoktuk azt, hogy a kormány, hogy ha akarja, mert az érdekei ezt kívánják”, akkor „törvénytelenül is hajlandó felhasználni” az adóhatóságot, a rendőrséget és az ügyészséget – tette hozzá.
(MTI)
