Clouds
21 Budapest
Dollár
365,41 Ft
Euró
391,77 Ft
Font
439,87 Ft
Bitcoin
23,136 $

A nappalis diákok több mint fele úgy véli, nem túl magas színvonalú a magyar oktatás

Fotó: MTI//Szigetváry Zsolt
Belföld

Szabó Kata

Szerkesztő

A nappalis hallgatók több mint fele érzi úgy, hogy a hazai oktatás színvonala nem összehasonlítható az európai oktatási rendszerrel, 22 százalékuk pedig a külföldi tanulás lehetőségét fontolgatja.

Az itthoni egyetemeken nappali tagozaton tanuló diákok túlnyomó része, 55 százaléka szerint az európai mércéhez képest nem mondható magas színvonalúnak az oktatási rendszer, 31 százalékuk semleges állásponton van, mindössze 14 százalékuk szerint éri el azt a szintet, a K&H ifjúsági index múlt év negyedik negyedévére vonatkozó eredményei szerint. A 2012 óta eltelt évtizedben minden negyedévben megjelenő felmérés eredményei változatos képet mutatnak a felsőoktatás megítéléséről.

Soron kívül A halottak száma 7000, a sérülteké 35000 fölé nőtt a hétfői földrengésben

Az időszak első felében 19-43 százalékuk tartotta európai szintűnek az oktatás színvonalát, a második ötéves ciklusban gyengébb eredmények születtek, a mélypont pedig 2018-ban volt, akkor 10 százalék alatti arányra is volt példa. A mostani kutatásból kiderül az is, hogy a diákok 37 százaléka azt tanulja, ami érdekli, miközben 22 százalékuk fontolgatja a külföldi tanulás lehetőségét. A diákok 46 százaléka számít arra, hogy könnyen kap majd munkát, ha lediplomázik, 22 százalékuk szerint azonban a munkakeresés nehéz menet lesz.

„Magas színvonalúnak tartja-e a magyar oktatási rendszert európai viszonylatban?” – többek között erre a kérdésre kellett válaszolnia a K&H ifjúsági index múlt év negyedik negyedévében készült reprezentatív felmérésében a 19-29 éves korosztály tagjainak. Az eredmények alapján sok fiatal nincsen túl jó véleménnyel az oktatási rendszerről.

Milyen a színvonal?

Az iskolás éveiken már túljutó, jelenleg dolgozó fiatalok ötöde,19 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy nemzetközi mércével is elfogadhatónak tartja-e a magyar oktatási rendszert. A nappali tagozatos képzésben tanuló diákok körében viszont rosszabb eredmény született, mindössze 14 százalékuk nyilatkozott pozitívan, 55 százalékuk fogalmazott meg negatív véleményt, míg 31 százalékuk lényegében semlegesen állt a kérdéshez.

A 2012 vége óta minden negyedévben elkészülő felmérés eredményei meglehetősen vegyes képet mutatnak a felsőoktatás megítéléséről. 2012-től 2016 végéig a tanulók 19-43 százaléka tartotta európai színvonalúnak az oktatást. 2017-től viszont gyengébb eredmények születtek: 2018-ban volt a mélypont, akkor 10 százalék alatti arányra is volt példa. Az idei harmadik negyedévben 17 százalékuk volt ezen a véleményen, arányuk pedig a negyedik negyedévre 3 százalékponttal csökkent.

Forrás: K&H
Forrás: K&H

A diákok jellemzően kedvezőtlennek látják az iskolán belül elérhető kiegészítő képzési és ösztöndíj-lehetőségeket: mindössze 34 százalékuk nyilatkozott pozitívan a helyzetről, ami lényegében megegyezik az előző két negyedév eredményeivel, és kifejezetten alacsony értéknek számít. Ezen a téren a diákok 27 százaléka semleges véleményt fogalmazott meg, 39 százalékuk pedig pesszimistának mondható, szerintük ugyanis nincs sok kiegészítő képzési és ösztöndíj-lehetőség az intézményükben.

A felmérés arra is választ adott, mit várnak a diploma utáni álláskereséstől az érintettek. Az egyetemisták 46 százaléka szerint nagyon könnyű vagy könnyű lesz az elhelyezkedés, 34 százalékuk átlagos helyzetre számít, ugyanakkor 20 százalékuk – vagyis minden ötödik diák – szerint nehéz lesz állást találniuk.

K&H ifjúsági index

A 19-29 éves fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait – többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, egészséggel, családdal kapcsolatban – vizsgálja a K&H ifjúsági index, amely 2022 negyedik negyedévében +2 ponton állt.

Az elméleti +50 pont maximum azt jelezné, hogy minden válaszadó elégedett, és nem tart attól, hogy ez az elégedett helyzet romlani fog, az elméleti -50 pont minimum azt jelezné, hogy minden válaszadó elégedetlen, és nem számítanak arra, hogy ez a helyzet javulni fog. A kutatásban 300 fiatal vett részt, az adatfelvétel 2022. november 15-17. között történt.