Deutsch Tamás: rég volt magyar politikus akkora sztár, mint Orbán Viktor
Feltette a kérdést: egy tízmilliós ország, egy tizenötmilliós nemzet miniszterelnöke ennyire számít? „Igen. Magyar politikus rég volt ekkora világsztár.“
Fotó:
MTI/Koszticsák Szilárd
A woke kapcsán Deutsch Tamás arról beszélt a Pesti TV-n a Politikai Hobbistában, hogy Magyarország könnyebb helyzetben van a jelenséggel szembeni harcban, ugyanis „mi ezt átéltük“ a szocializmus idején.
„Miután átéltük, és volt erőnk (…) nekünk magyaroknak, meg lengyeleknek, cseheknek, szlovákoknak (…) ezeket legyőzni, ugyanez fog történni ezekkel a magukat globalistának, liberálisnak, én nem tudom minek hazudó alakokkal“ – mondta.
„Én azt gondolom, hogy az elkövetkezendő évtizedek, azok a nagy woke-elleni lázadás évtizedei lesznek. Az emberekből a normalitást nem lehet kipusztítani. Nagyon sokat lehet ártani, borzalmas dolgokat lehet csinálni, de nem lehet kipusztítani, mert ha lehetett volna, akkor a kommunisták (…) uralma alatt megtörtént volna“
– jelentette ki.
Hozzátette, hogy az igaz, hogy egyes emberek és csoportok esetében lehetett hatalmas károkat okozni, azonban összességében ez a küzdelem már akkor sem vezetett eredményre. Szerinte ezért az amerikai társadalom nem halálra ítélt.
Deutsch úgy véli, hogy ez a „jó és a rossz küzdelme“, amelyben a jó sosem tud annyira jó lenni, hogy felülkerekedjen a rosszon, azonban a rossz sem tud annyira rossz lenni, hogy végleges győzelmet arasson a jó felett.
Jeszenszky Zsolt felvetette neki, hogy úgy tűnik, ma már csak Magyarország maradt az egyetlen józan gondolkodású ország Európában, ugyanis már „Lengyelország is megőrült“.
Ennek kapcsán elindult annak a fejtegetése, hogy Európában az emberek még mindig a normalitást képviselik, a kérdés az, hogy miért szavazzák meg azokat a vezetőket, akik hatalmon annak.
Deutsch Tamás egy érdekes statisztikát hozott fel: az 1990-es évek elején a magyar polgárok 14 százaléka vallotta magát jobboldalinak, míg több mint 40 százalékuk baloldaliként, ma viszont teljesen mások a számok:
„ma 43-44 százalék azt mondja magáról, hogy jobboldali, és 14 százalék (baloldali)“.
„Az őrültség néven nevezése helyen, azt a hibát ne kövessük el, mert az a legrosszabb“, amikor egy általánossá vált őrültségre azt mondják, hogy már nem is érdemes rá szót vesztegetni.
Példát is hozott rá: egyik munkatársa tollából született egy tanulmány, amely azt vizsgálja, hogy egy tanulmány, amely az Oxfordi Egyetemről származik, és a sajtószabadság vizsgálatával foglalkozik, hogyan került bele az európai normarendszerbe.
Deutsch kiemeli, hogy bár a szöveg csillagozással lábjegyzetben megemlíti, hogy az egész csak becsléseken alapul, pár éve jogvédő szervezetek, amelyek a sajtószabadsággal foglalkoznak, átvették, és mára odáig jutottunk el, hogy szinte kötelező használni ezt a becslésen alapuló tanulmányt.
A sajtó kapcsán még Orbán Viktorról is ejtett néhány szót, a kérdésre válaszolva, hogy van-e erőnk ahhoz, hogy az ország és a miniszterelnök tényezőként jelenjen meg Európában, és elmondta, hogy
„a magyar miniszterelnök megszólal, ezeknek a megszólalásoknak a 98 százaléka magyar nyelven történik, (…) fél órán, egy órán belül legkevesebb, hogy az Európai Unió három munkanyelvén, angolul, németül, franciául tökéletes fordítással megvan, és nyolcmillió hétszázezer címre juttatja el“.
„Nagyon nehéz innentől kezdve vitatkozni ezzel, mert nem lehet azt megcsinálni, (…) hogy majd a Financial Times, az Economist szándékos félrefordítással lehoz valamit, már van nyolcmillió kattintás, és utána kezdődik az a vita, hogy nem ott, nem akkor, nem azt mondta. Ott van, elvtársak, angolul vagy németül vagy franciául tessék beszélni, ott van, hogy a magyar miniszterelnök mit mondott.“
„Egy tízmilliós ország, egy tizenöt milliós nemzet, egy átlagos méretű európai ország miniszterelnöke ennyire számít? Igen. Ennyire számít. Amit ő mond, az számít. Arra odafigyelnek. Magyar politikus rég volt ekkora világsztár“
– fejezte be a mondandóját Deutsch Tamás.
