A hatóságok állítása alapján sokan közülük látogatói vízummal tartózkodtak az országban, amely nem jogosít munkavégzésre. „A rövid távú vagy szabadidős vízummal rendelkezők nem jogosultak munkát vállalni az Egyesült Államokban”, hozzátéve, a razzia célja az amerikai munkahelyek védelme volt. A letartóztatottakat a georgiai Folkstonban található ICE-létesítményben tartják fogva, amíg eldől, hová helyezik át őket.

A cégek és a diplomácia reakciója

A Hyundai közleményében jelezte, tudomásuk szerint az őrizetbe vett személyek közül „senki sem közvetlenül a Hyundai alkalmazottja”. A gyárat közösen üzemeltető LG Energy Solution a BBC-nek azt mondta: „Legfontosabb prioritásunk a munkavállalóink és partnereink biztonsága és jólléte, és teljes mértékben együtt fogunk működni az illetékes hatóságokkal.”

A dél-koreai külügyminiszter, Cho Hyun szombaton rendkívüli ülést hívott össze, és kijelentette: „Nagy felelősséget érzek állampolgáraink letartóztatása miatt.” Szöul diplomatákat küldött Georgiába, és felszólította az amerikai hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a dél-koreai állampolgárok jogait.

Jogviták és vitatott esetek

Az ICE közleménye szerint a művelet „egy aktív, folyamatban lévő bűnügyi nyomozás része”, és az őrizetbe vett személyek a vízumuk vagy tartózkodási státuszuk feltételeit megsértve dolgoztak. Ugyanakkor Charles Kuck atlantai bevándorlási ügyvéd a New York Times-nak elmondta, két ügyfelét tévesen tartóztatták le. „Ügyfeleim pontosan azt tették, amit a vízummentességi program engedélyez – üzleti találkozókon vettek részt” – mondta, hozzátéve, egyikük kedden érkezett, és a következő héten távozott volna.

Az ICE arról is beszámolt, hogy az őrizetbe vettek között volt egy mexikói állampolgár és zöldkártya-tulajdonos, akinek kiterjedt bűnügyi múltja van, többek között kábítószer-birtoklás, lopott fegyver eladásának kísérlete és lopás miatt.

Hatósági üzenet és politikai következmények

Steven Schrank, a Belbiztonsági Nyomozások (HSI) különleges ügynöke így fogalmazott: „Üdvözlünk minden céget, amely az Egyesült Államokba akar befektetni. Ha munkásokat kell behozniuk építkezésekhez vagy más projektekhez, az rendben van – de ezt törvényes módon kell tenniük. Ez a művelet egyértelmű üzenetet küld: akik visszaélnek a rendszerrel és aláássák a munkaerőnket, felelősségre lesznek vonva.”

A dél-koreai külügyminisztérium közleményében hangsúlyozta: „A koreai befektető cégek gazdasági tevékenységét és a koreai állampolgárok jogait, érdekeit nem érheti tisztességtelen sérelem az amerikai hatósági akciók során.”

Az ügy érzékeny diplomáciai helyzetet teremtett, mivel Donald Trump elnök egyszerre törekszik az amerikai gyártás fellendítésére és az illegális bevándorlás visszaszorítására. A georgiai üzemet az állam republikánus kormányzója korábban „az állam történetének legnagyobb gazdasági fejlesztési projektjeként” méltatta, amely 1 200 embernek ad munkát.