Magyarországon a Semmelweis Egyetem adatai szerint a csontritkulás népbetegségnek számít, nagyjából 700 ezren szenvednek tőle. Évente körülbelül százezer (!) csonttörés következik be csak emiatt, és aki túl van az elsőn, azzal később kétszer-háromszor nagyobb valószínűséggel történik meg ugyanez. Ahogy sok más esetben, úgy itt is sok múlik azon, mit hordozunk a génjeinkben, és hogy gyerekkorunkban milyen alapokat szereztünk. Azaz vannak olyan rizikófaktorok, amelyeken nem tudunk változtatni. Ilyen például az, hogy minél idősebbek vagyunk, annál nagyobb eséllyel alakul ki nálunk csontritkulás, vagy hogy a nők veszélyeztetettebbek.

De az is, hogy a szüleinktől örököltük a hajlamot, vagy hogy olyan betegségeink vannak, amelyek önmagában növelik a csontritkulás kialakulásának esélyét, esetleg hogy bizonyos gyógyszereink mellékhatásként gyengítik a csontjainkat. Akadnak azonban olyan kockázati tényezők is, amelyeket befolyásolhatunk. Ilyen a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás, az alacsony testtömegindex, a nem megfelelő táplálkozás, a D-vitamin-hiány, a nem megfelelő kalciumbevitel és az inaktivitás – emeli ki a HVG a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság honlapjára hivatkozva. Mint írják, az étrend kapcsán is van pár dolog, amire érdemes odafigyelni.

Az egyik a megfelelő kalciumbevitel, mégpedig olyan élelmiszerek fogyasztásával, mint a tej, a joghurt, a sajt, a túró, a brokkoli, a szárazbab, a sárgarépa, a halak, a mandula és a gyümölcsök. Az egészséges D-vitamin-szinthez szükséges a napsütés (egy átlagos felnőttnek naponta nagyjából 15 percnyi, a napon töltött idő elegendő, télen pedig szükség lehet a D-vitamin pótlására), emellett a D-vitaminban gazdag ételek, például a tojás és a gomba. A zsíros ételeket érdemes kerülni és fontos ügyelni a mérsékelt fehérje-, só-, cukor- és koffeinbevitelre, miközben hasznos minél több, lehetőleg teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, főtt tésztát, rizst, bőven zöldségféléket, gyümölcsöt fogyasztani.

Testmozgás kapcsán jó választás lehet például a súlyokkal végzett gyakorlatok, az ugrálókötelezés, a futás, a lépcsőzés vagy a tánc, míg egyedi igényeink, aktuális egészségi állapotunk megváltozása esetén szakember (gyógytornász, személyi edző) segítségét is kérhetjük. A Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány általánosságban az egészséges felnőtteknek azt javasolja, hogy hetente három-négy alkalommal eddzenek 30-40 percet.

A gyakorlatok között legyenek saját testsúllyal végzettek, izomerőt fejlesztők/ellenállásosak, valamint az egyensúlyra hatók, például tajcsi, jóga, vagy pilátesz – részletezik. Ám azoknál, akiket a koruk miatt veszélyeztet a betegség, vagy már ki is alakult náluk, a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság szerint a terhelés nagyságát csökkenteni kell, szempontjai viszont azonosak. Így a kocogás helyett sétát javasolnak, a súlyzós edzésnél pedig olyan feladatokat, amelyek nem járnak fájdalommal.

Ebben a cikkben arról is írtunk, hogy függőséget okozhat a magyarok egyik „kedvenc” gyógyszere. Egy vezető háziorvos azt mondta, a savas reflux elleni gyógyszerek elvonási tünetei sokkal súlyosabbak lehetnek, mint az eredeti panaszok. A kutatások szerint a tartós PPI-szedés (protonpumpa-gátlók) akár 20%-kal is növelheti a csontritkulás kialakulásának kockázatát, emellett B12-vitamin-hiányt is okozhatnak.