Most derült ki: a CSOK a születésszámot nem növelte, az ingatlanárakat viszont jelentős mértékben
A CSOK nem érte el a célját sőt: brutális áremelkedést hozott az egyébként is szinte elérhetetlen árakkal dolgozó ingatlanpiacon, miközben a születésszámot nem növelte.
Fotó: Unsplash/Michal Bar Haim
A GKI Gazdaságkutató friss elemzésében vizsgálta meg a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) hatásait, melynek célja a kormányzat demográfiai stratégiájának támogatása volt, főként a születésszám növelése érdekében. A 2015-ben elindított program főként új és használt lakóingatlanok vásárlását segítette, melyet az évek során többször is kibővítettek.
A CSOK keretében 2023-ig közel 200 ezer család részesült támogatásban, összesen 675 milliárd forint értékben, emellett 677 milliárd forint kedvezményes hitelt is igényeltek. Noha a program alapvetően a demográfiai célokat szolgálta, annak hatásai az ingatlanpiacon és az építőiparban is jelentkeztek. Az elemzés szerint ezek a hatások a 2019 harmadik negyedévéig mérhetők, mivel ekkor vezették be a babaváró hitelt, mely sokkal nagyobb mértékben befolyásolta a piaci folyamatokat.
A születésszám növekedésének üteme 2012 és 2014 között a Visegrádi Négyek országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) hasonló trendet mutatott, és a CSOK bevezetése nem hozott jelentős változást ebben a tendenciában. Noha a termékenységi arányszám nőtt, ez más V4 országokban is megfigyelhető volt, így az ingatlantámogatások hatása nem emelkedett ki nemzetközi összehasonlításban. A GKI arra is rámutatott, hogy valójában az aktív korúak jövedelmének növekedése lehet a termékenységi mutatók javulásának elsődleges tényezője, nem pedig az otthonteremtési támogatások.
A CSOK ezzel szemben jelentős hatással volt az építőiparra és az ingatlanárakra is: a program növelte a lakóingatlanok iránti keresletet, mely rövid időn belül építőipari munkaerőhiányt és az építőanyagok iránti többletkeresletet generált. Ennek eredményeként a lakó- és nem lakóépületek építésében foglalkoztatottak száma 2010 és 2019 között 30 ezerről 50 ezerre emelkedett, ám a bérek növekedése elmaradt az országos átlagtól.
Az építőanyag-iparban is jelentős áremelkedés történt, mivel a megnövekedett keresletet nem tudta teljes mértékben kielégíteni, ami a régió más országaiban tapasztaltaknál jelentősen magasabb, átlagosan 28 százalékos áremelkedést eredményezett. Ha ez nem lenne elég ,az ingatlanárak is erőteljesen megugrottak a CSOK hatására Magyarországon: az európai összehasonlításban is a legnagyobb mértékű drágulás következett be.
Mivel az építési költségek növekedése (+31 százalék) elmaradt az ingatlanárak emelkedésétől (+62 százalék), a piaci árak növekedését elsősorban a keresleti nyomás és a spekuláció fűtötte. Összegzésként elmondható, hogy a CSOK nem váltotta be a demográfiai elvárásokat, miközben jelentős hatással volt az ingatlan- és építőanyag-piacra, és végső soron olyan jelentős mértékű áremelkedést generált, mely a lakosság jelentős részét hátrányosan érintette.
