Rejtélyes eredetű csillagtípust fedeztek fel asztronómusok
Német asztrofizikusok furcsa kinézetű fehér törpecsillagokra bukkantak, melyek felszínén hélium égése során keletkező, sűrű hamurétegre utaló nyomokat azonosítottak.
Amikor bizonyos tömegtartományba tartozó csillagok kifogynak az üzemanyagból és felrobbannak, sűrű magot hagynak maguk után, amely már képtelen a fúzióra; a fehér törpének nevezett maradvány az elkövetkező évmilliárdok során lassan lehűl az univerzum háttérhőmérsékletére.
Most azonban a csillagászok két olyan fehér törpét fedeztek fel, amelyek nem felelnek meg teljesen a szokásos leírásnak. Az ominózus csillagok légkörében főként a hidrogén és a hélium dominál, ám ezeknek az új törpéknek az atmoszférájában meglepően nagy mennyiségű szén és oxigén található.
Érdekes módon a szén és az oxigén a hélium elégetésekor keletkező hamuréteg részei, ennél pedig még rejtélyesebb, hogy az újonnan létrejövő csillagok sokkal forróbbak, mint az átlagos fehér törpék, ami azt jelenti, hogy a magjuk gyakorlatilag egy aktív kohó – olvasható a Royal Astronomical Society tudományos portálon.
Kutatóknak van hipotézisük arra vonatkozóan, miként születtek ezek a furcsa csillagok. A közeli kettős rendszerekben található fehér törpék párjai néha közelebb hízhatják magukat egymáshoz, amíg össze nem ütköznek, és egy új objektumot nem alkotnak.
Dr. Miller Bertolami, a megfigyeléseket tévő kutatócsoport vezetője elmondta, a fehér törpék összeolvadása általában nem vezet szénben és oxigénben gazdag csillagok kialakulásához:
„Ennek ellenére úgy gondoljuk, hogy a specifikus tömeggel létrejött kettős rendszerek esetében a szénben és oxigénben dúskáló fekete törpék működése leállhat, és egy héliumtartalmú fehér törpébe kerülhetnek, így megszülethetnek az új égitestek.”