A Portsmouth-i Egyetem és az Ukrán Mezőgazdasági Radiológiai Intézet szakemberei által végzett többéves közös kutatás meglepő és bizakodásra okot adó eredményeket hozott napvilágra. A szakemberek által elvégzett részletes sugárzásmérési vizsgálatok alapján mintegy 20 ezer hektárnyi terület alkalmas lehet a mezőgazdasági művelés újraindítására a csernobili tiltott zónában.

Prof. Jim Smith, a radioaktív szennyeződések szakértője szerint mindez kiváló lehetőséget teremt a térség revitalizációjára, valamint nagymértékben hozzájárulhat Ukrajna élelmiszer-biztonságának megszilárdításához. A kutatócsoport a legmodernebb mérési technológiákat alkalmazva vizsgálta a talaj szennyezettségi szintjét, valamint a radioaktív izotópok növényekbe történő átvitelének mértékét.

A vizsgálatok során burgonya-, kukorica-, cékla- és napraforgóminták elemzését végezték el, miközben felmérték a növénytermesztéssel foglalkozó munkások potenciális egészségügyi kockázatait is. Az eredmények meglepő képet mutattak, ugyanis a katasztrófa után közel négy évtizeddel számos területen a sugárzási szint alacsonyabbnak bizonyult, mint Európa egyes régióinak természetes radioaktív háttérsugárzása.

A talaj természetes regenerálódása

A talaj természetes regenerálódása és a növények biológiai ellenállóképessége szintén fontos szerepet játszik a szennyezett területek újjáélesztésében. A kutatók megállapították, hogy számos vadon élő és termesztett növényfaj képes szelektíven korlátozni bizonyos izotópok felvételét. A vizsgált haszonnövények, köztük a burgonya, a cékla és a kukorica nem halmoztak fel jelentős mennyiségű cézium-137-et vagy stroncium-90-et, amelyek a környezetben található legveszélyesebb nukleáris hasadási termékek.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a pozitív eredmények ellenére a földterületek újrahasznosítása nem lehet elhamarkodott folyamat. A biztonságos mezőgazdasági tevékenység újraindításához elengedhetetlen a rendszeres mérések elvégzése, a folyamatos monitoring, valamint a helyi lakosság és a gazdálkodók megfelelő képzése.

Az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szigorú előírásai továbbra is érvényben maradnak. A mezőgazdasági termékek csak akkor kerülhetnek piacra, ha megfelelnek a szigorú biztonsági követelményeknek. A kutatók ezért nem az azonnali művelésbe vonást szorgalmazzák, hanem fokozatos, ellenőrzött lépések megtételét javasolják.

A kutatócsoport egyik fő célkitűzése a dezinformáció elleni küzdelem. Prof. Jim Smith meglátása szerint Csernobilt már nem horrorfilmbe illő helyszínként kell számon tartani, hanem olyan területként, amely jelentős gazdasági, társadalmi és tudományos potenciállal rendelkezik. „Szakítanunk kell azzal a szemlélettel, hogy Csernobilra kizárólag tragédiaként tekintünk. Ez a hely megtanít bennünket arra, hogyan élhetünk együtt a múlttal, miközben építjük a jövőt” – nyilatkozta a szakember.