A CIA a WikiLeaks alapítójának meggyilkolására készült
A Yahoo News-on megjelent tényfeltáró riport állítja, hogy az amerikai hírszerzés hosszú ideig napirenden tartotta Julian Assange, a WikiLeaks alapítójának likvidálását.
A WikiLeaks-et 2006-ban alapította az ausztrál Julian Assange azzal a céllal, hogy titkos kormányzati dokumentumokat szivárogtassanak ki anonim módon. Többek között felkerült hétszázezer oldalnyi titkos katonai információ az iraki és afganisztáni háborúkról, köztük olyan sikertelen akciók anyaga is, amelyek civilek és újságírók halálával végződtek.
Assange Londonban élt, azonban Svédország évekig vádolta szexuális erőszakkal, ezért 2012 és 2019 között Ecuadorban tartózkodott, majd 2019-ben Ecuador megvonta tőle a menekültstátuszt, ekkor a brit hatóságok őrizetbe vették, azóta pedig egy angol börtönben ül.
A Yahoo News tényfeltáró riportja a 2012 és 2018 között az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) által Assange elhallgattatására felvetett terveket tárja nyilvánosság elé. Állítólag 2017-ben a CIA még azon is elgondolkodott, hogy a WikiLeaks-alapítót elrabolják vagy megölik a londoni követségen. A Yahoo-nak megszólaló magas rangú kormányzati források szerint Obama elnöksége alatt is felmerült már Assange mint megoldandó probléma, ám a Trump-adminisztráció foglalkozott vele komolyabban. A WikiLeaks alapítójának kiiktatására irányuló terv ötletgazdájaként például Mike Pompeót, az USA volt külügyminiszterét nevezi meg a portál – írja az Index.
A CIA 2017 tavaszától az év végéig foglalkozott kiemelten az üggyel, ugyanis a WikiLeaks 2017-ben, Trump megválasztását követően kezdett el kiszivárogtatni dokumentumokat a hírszerzés kémkedési szokásairól. Az eset anyagára Vault-7-ként hivatkoznak, amely részletesen bemutatta a CIA eszközeit és módszereit a kiberhadviselésben. Egyebek mellett azzal is foglalkoztak, hogy az ügynökségnek bejárása volt a legtöbb böngészőbe, asztali vagy mobil operációs rendszerbe.
Mike Pompeo akkor még a CIA igazgatójaként nem akarta értesíteni az újonnan megválasztott elnököt, azonban egy beszédében „ellenséges hírszerző szolgálatnak” nevezte a portált, ezzel lényegében szabad kezet adott a CIA-nak, hogy a WikiLeaks-et és dolgozóit titkosszolgálati módszerekkel megfigyelje. Korábban, az Obama-kormány alatt a WikiLeaks-et sajtóorgániumként kezelték, így pedig védelmet biztosított nekik az amerikai alkotmány első kiegészítése, valamint a Snowden-ügy miatt akkoriban nem akarták azt a benyomást kelteni, hogy titkosszolgálati módszerekkel figyelnek meg vagy lehetetlenítenek el újságírókat.
A riport szerint folyamatosan jelentések készültek Assange-ról és a munkatársairól, figyelték a kommunikációjukat, a mozgásukat. A CIA nem hivatalosan arra is készült Pompeo javaslatára, hogy Assange-ot elrabolják Londonból, majd egy harmadik országon keresztül az Államokba szállítsák, azonban az angolok elutasították a közreműködést, az amerikaiak emiatt nem akarták kockáztatni a kapcsolatot, ezért az akció végül nem valósult meg. Az egyik forrás szerint maga Trump vetette fel, hogy nem lehetne-e a CIA által eltüntetni Assange-ot, azonban egy másik forrás hozzátette, hogy az elnök nem gondolta teljesen komolyan a dolgot, csak találgatott a szokásos stílusában.
Pompeo és a CIA azonban napirenden tartotta a WikiLeaks alapítójának likvidálását, egy vázlatot is készített, és állítólag a vezető így fogalmazott az egyik megbeszélésen:
A Yahoo megkereste Donald Trump-ot, aki cáfolta, hogy valaha is szóba került volna Assange meggyilkolása, a CIA nem kívánt nyilatkozni, Pompeo pedig nem reagált.
Barry Pollack, Assange ügyvédje úgy véli, hogy az amerikai igazságügyi tárca vádjai és az Assange elleni hajsza bizonyíta, hogy minden újságíró veszélyben van, bárhol is éljen a világban. A brit hatóságok Assange mentális állapotára hivatkozva nem adják ki egyelőre az Egyesült Államoknak.