Izgalmasak a bűnügyi filmek, de a valóságban teljesen más egy tanú kihallgatása
Természetesen valahogyan izgalmassá kell tenni a bűnügyi filmeket, csakhogy a tanúk kihallgatásának folyamata egyáltalán nem úgy néz ki a valóságban, mint a filmekben.
Fotó: Freepik
A kép illusztráció.A bűnügyi filmek gyakran izgalmas, pörgős jelenetekkel mutatják be a nyomozást, ez alól pedig a tanúkihallgatás sem kivétel. A detektívek sokszor helyben, spontán keresztkérdésekkel szedik ki a szükséges információkat a gyanúsítottakból vagy tanúkból, és ezzel szinte azonnal megoldják az ügyet.
A valóságban azonban a tanúvallomások rögzítésének szigorú szabályai vannak, melyek nélkül az elhangzottak nem lennének bizonyító erejűek egy büntetőeljárás során.
Miért más a tanúkihallgatás a valóságban?
Dr. Jagusztin Tamás, a Pest Vármegyei Főügyészség osztályvezető ügyésze mutatott rá, a filmekben látott kihallgatási módszerek miért nem lennének hatékonyak a való életben, amikor egy bűncselekmény elkövetőjét kell azonosítani és felelősségre vonni.
A klasszikus filmes példa Columbo, aki látszólag csak baráti beszélgetéseket folytat, történeteket mesél, majd hirtelen visszafordul egy-két ravasz kérdéssel, melyekkel zavarba hozza a beszélgetőpartnerét. Az ilyen laza beszélgetések azonban a jogi eljárásban nem lennének használhatóak, mert az elhangzott információk nincsenek szabályosan rögzítve.
NE HAGYD KI
Egy tanú első kihallgatása során szigorú eljárási rendet kell követni, mely magában foglalja a tanú jogainak és kötelezettségeinek ismertetését. A tanút figyelmeztetni kell arra, hogy:
- jogosult megtagadni a vallomástételt;
- köteles az igazat mondani, a hamis tanúzás büntetendő;
- ha egyszer vallomást tesz, az később is felhasználható, még akkor is, ha később megtagadja azt.
A tanú ezen figyelmeztetésekre adott válaszát és minden elhangzott információt hivatalos jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Ha ez elmarad, a vallomás nem használható fel bizonyítékként az eljárás során.
A kihallgatás megkezdése előtt a hatóságoknak meg kell állapítaniuk a tanú személyazonosságát és fel kell jegyezniük az adatait. Ezután tisztázni kell, hogy van-e bármilyen körülmény, mely kizárhatja a tanú hitelességét vagy érdekellentétet vethet fel az ügyben.
Csak ezt követően kezdődhet meg a vallomás felvétele: a tanú ekkor elmondhatja saját szavaival, amit tud az esetről, majd a hatóság kérdéseire válaszol. Az elhangzottakat minden esetben hivatalos jegyzőkönyvbe foglalják, mely később a büntetőeljárás fontos bizonyítéka lehet.
