A terv a megvalósítás küszöbén áll, és a miniszter szerint a hadsereg szerepvállalása indokolt a jelenlegi helyzetben. „A hadseregnek meg kell védenie a terület integritását. Általában a katonák ezt a határainknál vagy azokon túl teszik. De a kábítószer-bűnözés elleni háború is a területünk védelmének része” – mondta Quintin a De Standaard szombati számában megjelent interjúban.

A belga fővárost az utóbbi időben sorozatos, drogbandákhoz köthető lövöldözések rázták meg. A múlt hónapban Julien Moinil brüsszeli főügyész figyelmeztetett az erőszak fokozódására: az idei évben eddig 57 lövöldözést regisztráltak, ebből 20-at a nyári hónapokban. Az ügyész – aki a dílerek fenyegetései miatt rendőri védelem alatt áll – korábban 10 millió eurót kért a főváros biztonságának javítására, de elmondása szerint a hatóságok nem biztosítják a szükséges forrásokat. „Bárki Brüsszelben eltalálhat egy eltévedt golyó.”

Quintin, aki maga is brüsszeli születésű, májusban a Politico-nak adott interjúban „katasztrofálisnak” nevezte szülővárosa biztonsági helyzetét, és bírálta a dílerek nyílt, provokatív jelenlétét. „Túlzok persze, de jelenleg szinte ott tartunk, hogy valaki bejön, kinyitja a kis székét, felállítja az asztalkáját és a napernyőjét” – fogalmazott akkor.

Közös járőrözés katonákkal és rendőrökkel

A mostani terv szerint a katonák vegyes egységekben, rendőrökkel együtt járőröznének, főként metróállomások környékén és bizonyos városrészekben, például az Anderlecht délnyugati részén található Peterbos negyedben. Quintin hangsúlyozta, a politikai döntés a katonák bevetéséről már megszületett, de a részleteket még véglegesíteni kell, ő pedig „a lehető leghamarabb” szeretné a gyakorlatban is elindítani az intézkedést.

Theo Francken védelmi miniszter az X-en megerősítette, a jogi keret készen áll, és a tervezet hamarosan a Minisztertanács elé kerül. „A fővárosunk, Brüsszel biztonsági szempontból katasztrófa. Vissza kell szereznünk az irányítást” – írta.

Kritikus hangok és politikai háttér

A terv azonban vitát váltott ki. Frédéric De Gucht, a flamand liberális Open VLD brüsszeli képviselője így reagált: „Kezdhetnénk talán azzal a 10 millió euróval, amit Julien Moinil kért a főváros biztonságának javítására? Ehhez nem kell jogi keret.”

Quintin javaslata egy szélesebb, „nagyvárosi” biztonsági program része, amely többek között fokozott kamerás megfigyelést is tartalmaz. A program nemcsak Brüsszelt, hanem Antwerpen, Gent, Liège, Charleroi és Mons városát is érintené.

A drogellenes fellépés a fővárosban politikai bénultság közepette zajlik: a 2024. júniusi választások óta a brüsszeli régió még nem tudott kormányt alakítani. David Leisterh, Quintin francia nyelvű liberális MR pártjának brüsszeli vezetője a La Libre-nak szombaton azt mondta, szükség lehet új választások kiírására. A párt országos elnöke, Georges-Louis Bouchez péntek este megismételte: Brüsszel „elkerülhetetlenül” a nemzeti kormány irányítása alá kerül majd.