A britek szerint a Brexit igencsak rosszul sült el, ez derül ki legalábbis egy friss felmérésből, amely rámutat arra, hogy Boris Johnson meglehetősen sok problémát hagyott maga mögött az új miniszterelnök számára.

Johnson csodája abban rejlett, hogy áttörte az elődjének olyan nagy fejfájást okozó parlamenti zsákutcát azzal, hogy megpróbálta elfogadni a kilépési megállapodást, majd a következő tíz hónapban sikeresen tárgyalt az EU-val egy kereskedelmi megállapodásról.

Politikai bravúrjai ellenére azonban a legújabb közvélemény-kutatások azt sugallják, összeomlott a Brexit támogatottsága az Egyesült Királyságban, Johnson kritikusai pedig magabiztosan érvelhetnek azzal, hogy inkább problémákat hagyott maga mögött, mint azt a „stabilitást és bizonyosságot”, amelyet állítólag 18 hónappal ezelőtt biztosított.

Bár 2019-ben még nagy sikerként könyvelték el, a brit kormány az elmúlt hetekben már azzal fenyegetőzött, hogy egyoldalúan felbont egy nehezen megszerzett, kulcsfontosságú Brexit-utáni megállapodást Észak-Írországgal, ha az EU nem egyezik bele egy alapokig nyúló átalakításba – annak ellenére, hogy a konzervatívok nem kötelezték el magukat az újratárgyalások mellett.

Johnson abban látta a problémát, hogy a kilépési megállapodás szabályozási határt húzott az Ír-tengeren, ami megdrágította az importot Nagy-Britanniától Észak-Írországig. Ez a brit halászok elégedetlenségéhez vezetett, de a francia kormánnyal is folyamatossá váltak a súrlódások, miközben kevés dolog fontosabb, mint az európai védelmet biztosító két ország együttműködése.

A London School of Economics tanulmánya szerint a Nagy-Britannia és EU közötti kereskedelmi kapcsolatok száma „meredeken csökkent”, miután a kisvállalkozások beragadtak az új bürokráciába, a kormányzati kiadásokat felügyelő szervezet pedig megállapította, hogy a Brexit lehet az egyik oka annak, hogy az ország a világjárvány utáni fellendülés során lemaradt a többi G7-gazdaság mögött.

A Johnson Brexit-hagyatékát védelmezők számára a leginkább aggasztó azonban a közvélemény változása, friss felmérések szerint ugyanis a többség országszerte úgy véli, hiba volt a Brexit; a megkérdezettek 55 százaléka szerint a kilépés rosszul sült el, és csak 33 százalékuk elégedett az eredménnyel.

A liberális demokratákon kívül kevesen gondolják úgy, hogy az Egyesült Királyság készen állna az újbóli csatlakozásra, a felmérések azonban azt sugallják, az a mód, ahogyan a Brexit megtörtént, törékennyé tette azt – olvasható a The Guardian cikkében.

Továbbra is nyitott kérdés Nagy-Britannia és a 27 uniós tagállam kapcsolata; az elképzelések szerint az EU szabályai és rendelkezései alól mentesülve kereskedelmi megállapodások tömege biztosított volna nagyobb piacot a brit áruk számára, az ilyen célok megvalósítása terén azonban kevés előrelépés történt.

A 2016. június 23. óta elmaradt Brexit-osztalék ugyancsak arra késztette a szimpatizánsokat, hogy újragondolják, valóban optimálisak-e a kötött megállapodások; Dan Hannan konzervatív képviselő nemrégiben arról elmélkedett, hogy az egységes piaci tagság megtartása talán jobb megoldás lett volna.

Georg Riekeles, az EU főtárgyalójának tanácsadója szerint a részleteket illetően Johnson soha nem állt a helyzet magaslatán, de az a döntése, hogy nem sokkal az aláírás után megtagadná az észak-írországi megállapodást, még a legedzettebb brüsszeli tisztviselőket is megdöbbentette.

Gavin Barwel volt konzervatív parlamenti képviselő szerint a brexiterek közül Johnson volt a legkevésbé hajlandó kompromisszumra, és nem fogadta el a nehéz döntéseket, amelyeket Észak-Írország különleges körülményei miatt kellett meghozni; úgy jellemezte a problémát, hogy „a farok csóválja a kutyát”.